Visszatér a tárgyalóasztalhoz Azerbajdzsán és Örményország a hét végén Brüsszelben, miután a nyugati hatalmak fokozták közvetítői erőfeszítéseiket a két ország konfliktusában.
Vasárnap Charles Michel, az Európai Tanács elnöke vezetése mellett találkozik Ilham Alijev azeri elnök és Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök az ügyet ismerő tisztviselők szerint. Ez lehet a határvitában álló két kormány vezetője között az első találkozó a februári, müncheni tárgyalások óta.
A múlt héten a két ország külügyminiszterei Washingtonban folytattak megbeszéléseket,
amit amerikai kollégájuk, Anthony Blinken úgy értékelt, hogy kézzelfogható előrelépés történt a tartós béke elérésének az útján, valamint arról is beszélt, hogy elérhető közelségbe került a két fél közötti megállapodás.
A két ország közötti 2020-as háborút követően újra és újra fellángol az erőszak, miközben sem Brüsszel és Washington, sem Moszkva erőfeszítései nem jártak hosszú távú, sikeres békeszerződéssel. A két szovjet utódállam vitájának középpontjában Hegyi-Karabah térsége áll. Az örmény többségű területet 2020 óta Azerbajdzsán ellenőrzi.
A Financial Timesnak nyilatkozó egyik tisztviselő szerint a brüsszeli tárgyalás az előrelépés fontos jele, hozzátéve, hogy az amerikai és európai erőfeszítések kölcsönösen erősítik és kiegészítik egymást.
A vasárnapi találkozó résztvevői június elsején újabb tárgyaláson vehetnek részt az Európai Politikai Közösség Moldovában tartandó csúcstalálkozóján, amelyhez a tervek szerint Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök is csatlakozhat.
Hikmet Hadzsijev, az azeri elnök külpolitikai tanácsadója szerint hazája bízik a Michel vezette tárgyalásokban, mert az uniónak nincsenek rejtett céljai a kérdésben. A megbeszéléseken valószínűleg az az azeri döntés kerül a középpontba, amelynek nyomán ellenőrző pontot állítottak fel a Lacini-folyosón, ez az egyetlen közúti kapcsolat Öményország és Hegyi-Karabah között. Azonban fogolycsere, demarkációs vonalak meghúzása és az aknamentesítés is szóba kerülhet.
Jereván szerint az ellenőrző pont felállításával Baku a kritikus élelmiszerektől és gyógyszerektől vágja el a területet, míg Azerbajdzsán azt állítja, hogy csak így lehetséges megakadályozni, hogy az örmények fegyvereket csempésszenek a térségbe.
Az uniós közvetítés a közösség politikai befolyásának is a tesztje, és kihívás Oroszország felé, amely a 2020-as háború óta mintegy kétezer békefenntartót állomásoztat Hegyi-Karabahban.
Hadzsijev szerint Baku rugalmas, és hajlandó Moszkvában, Brüsszelben és Washingtonban is tárgyalni. Hozzátette, hogy Oroszország hatékonyan részt vehetne a békefolyamatban, ám úgy tűnik, Moszkva figyelmét most az Ukrajnában zajló események kötik le.
