Törökország legnagyobb városában egyre több házról derül ki, hogy az összeomlás veszélye fenyegeti, ezért ki kell üríteni és le kell bontani. A lakók ilyenkor egy komoly dilemmával szembesülnek: az egekbe szökő lakásárak és az albérletárak elszabadulása miatt nem találnak a közelben megfelelő ingatlant, így kénytelenek a munkahelyüktől távol költözni.
Az isztambuli lakásárak az elmúlt évben 138 százalékkal emelkedtek, miközben 200 ezer épület szenvedne legalább közepes károkat egy súlyos földrengés esetén, amelyeknek a fele magas kockázatúnak számít. Az ingatlanpiaci tovább nehezíti a helyzetet, ugyanis a város nincs felkészülve egy földrengésre, a kritikusok szerint évtizedek óta hanyagolják a kérdést – derül ki a Bloomberg elemzéséből.
Ugyanis a választások első fordulóját megnyerő Recep Tayyip Erdogan regnálása alatt az ország jókora gazdasági növekedést ért el, amelynek egyik fő elemét a kiterjedt építési boom szolgáltatta. Viszont a felügyelőszervezetek láthatólag nem végezték el a munkájukat, Törökországban az épületek csaknem felét illegálisan húzzák fel, a papírozás pedig nem szokott problémákat okozni. Az igazi gond az volt, hogy a törvényesen felépült házaknál sem tartották be az előírásokat,
így a silány minőségű épületek februárban kártyavárként dőltek össze, és több mint 50 ezer ember halálát okozták.
Sok 20. században épült ház úgy omlott össze, hogy a falak kidőltek, mert gyengén építették meg azokat. Az új, többemeletes épületek viszont szinte magukba roskadtak, ami arra utal, hogy már az alapozás sem volt megfelelő. Sietve húzhatták fel őket, és a tervezésnél nem is gondoltak egy esetleges földrengésre. Így aztán nem meglepő, hogy a 16 milliós Isztambult is féltik egy hasonló tragédiától, főleg, hogy a város egy törésvonal mentén fekszik.
Ali Kurt, a fővárosi önkormányzat lakásügynökségének vezetője szerint a veszélyeztetett ingatlanok lebontására és újjáépítésére irányuló kérelmek száma megközelítette az 500 ezret. Sokan azonban még mindig nem tudják megfizetni a kapcsolódó költségeket, és nehéz a lakástulajdonosok többségének végső jóváhagyását megszerezni az ilyen projektekhez. Ennek eredményeként eddig mindössze 1800 bontásra került sor. Tovább nehezíti a helyzetet
a kormány és az ellenzék által vezetett isztambuli önkormányzat közötti folyamatos politikai rivalizálás.
A múlt hónapban a kabinet is bejelentette saját projektjét Isztambul lakásállományának megerősítésére. E szerint 500 ezer magas kockázatú lakást rombolnak le és építenek újjá. A politikai vita viszont azt jelenti, hogy az embereknek el kell dönteniük, kihez forduljanak, ez a fajta verseny viszont kifejezetten káros. A szakértők egyetértenek abban, hogy a közjó érdekében az önkormányzatnak és a kormánynak együtt kell működnie. Egy esetleges ellenzéki győzelem esetén jobban mehetne az együttműködés, ha a sokpárti koalíció képes lesz együtt kormányozni, ami korántsem biztos.
