Moszkva azzal riogat, hogy a szegényített uránnal töltött lőszerek megsemmisítése egy radioaktív felhőt okozott, amely Európa felé sodródik, erre azonban semmilyen bizonyítéka sincs, írja a Mandiner.
A lap szerint Nyikolaj Patrusevtől, a Biztonsági Tanács titkárától származik az állítás, aki nyilatkozatában az amerikai elnököt is kritizálta, amiért újabb, ukránoknak szánt támogatásokat jelentett be, szerinte az ő hibájuk a radioaktivitás emelkedése.
Lengyelországban már most megnőtt sugárzást mérték
– állítja Patrusev, továbbá szerinte vegyi és biológiai fegyvereket fejlesztenek Ukrajnában az amerikaiak. Patrusev nehezményezte azt is, hogy az amerikaiak még mindig nem kértek bocsánatot, amiért 1945-ben atombombát dobtak Hirosimára és Nagaszakira.
Massimo Sideri, a Corriere della Sera olasz napilap rovatvezetője a témával foglalkozó cikkében lehűti a kedélyeket, és megjegyzi, hogy a szegényített urán egy nehézfém, amely semmiképpen sem lehet oka bármilyen radioaktív jelenségnek, legkevésbé a levegőben.
„Amennyiben egy szegényített uránt tartalmazó hadianyagraktárt ért találat, biztosak lehetünk benne, hogy annak nem lesznek drasztikus következményei” – jegyezte meg. Sideria arra is rámutatott, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) nem adott ki semmilyen figyelmeztetést.
Semmi sem támasztja alá az orosz állításokat
Magyarországon a vitatott kérdésről 2001-ben Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet akkori docense írt tanulmányt. Értekezésében kifejtette, hogy a szegényített urános lövedékek nem okoznak nagy sugárszennyezést. Mindezek mellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a sugárfertőzés veszélye elenyésző, ugyanakkor a kémiai mérgező hatása komoly lehet.
Aszódi szerint a talajon szétszóródott lövedékek okozta sugárterhelés minimális, a felrobbanással járó uránpor belégzése azonban halálos nehézfémmérgezést okozhat – az utóbbi azonban csak azokat a katonákat fenyegeti, akik közvetlenül a becsapódás mellett tartózkodnak. A bombázás területén élők egészségére az uránpor és a lövedékek talajba kerülése szintén minimális egészségkárosító hatással lehet, ugyanakkor a talajvízbe vagy a növények és
állatok szervezetébe bekerülő urán emberi fogyasztással szélsőséges esetben szintén okozhat mérgezést
– tette hozzá.
