A Trump-kormányzat idején amerikai tisztviselők olyan hírszerzési információkat tekintettek át, amely szerint a kínai Huawei és ZTE alkalmazottjai felkeresték azokat a kubai létesítményeket, amelyek feltételezhetően a kínai lehallgatóberendezéseknek adnak otthont. Ezek az információk az ügyet ismerő források szerint hozzájárultak a Trump-kabinet gyanújához, amely szerint a telekommunikációs cégek hozzájárulnak a kínai hírszerzési képességek bővítésében a szigeten. Ugyanakkor a The Wall Street Journal írása szerint sem a Huawei, sem a ZTE esetén nem ismert, hogy lehallgatáshoz használt eszközöket gyártanának, de több olyan felszerelést készítenek – például szervereket vagy egyéb hálózati berendezéseket –, amelyek elengedhetetlenek ilyen műveletekhez.
Kína legalább 2019 óta tart fenn kémbázist Kubában a lap információi szerint, amely arról is ír, hogy amerikai tisztviselők szerint a két ország közösen üzemeltet lehallgatásra alkalmas központokat. Peking és Havanna mindemellett közös katonai bázis létesítéséről is tárgyal.
A Fehér Ház szerint folyamatosan zajlik Kína törekvése arra, hogy bővítse hírszerzési képességeit Kubában.
Az amerikai tisztviselők pedig régóta hangoztatják, hogy a kínai kormány az ország telekommunikációs cégeit is felhasználja a kémkedés céljára, ezért az Egyesült Államok évek óta szeretné rávenni szövetségeseit, hogy távolítsák el 5G-hálózatukból a Huawei eszközeit.
A Huawei állítja, hogy nem kémkedik Kínának.
Kedden Antony Blinken amerikai külügyminiszter közölte, hogy pekingi útja során felvetette a kubai bázisok kérdését, míg ugyancsak kedden John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője arról beszélt: nem titok, hogy Kína igyekszik fokozni befolyását a nyugati féltekén, aminek részét képezik a kubai kapcsolatok is.
Szintén kedden Mike Gallagher, a kétpárti, a Kínai Kommunista Pártról szóló különleges bizottság elnöke írt levelet Avril Haines hírszerzési vezetőnek és Gina Raimondo kereskedelmi miniszternek, hogy információkat tudjon meg az amerikai exportkorlátozásokról a kínai telekommunikációs cégekkel kapcsolatban.
A levél szerint a Huawei segítette a kubai kormányt a telekommunikációs infrastruktúra fejlesztésében a 2000-es évek óta. Ez Gallagher szerint azért is kockázatos, mert Kína hivatalos politikája is támogatja a kereskedelmi kapcsolatok használatát a katonai és hírszerzési célok elérésére. A képviselő szerint a vállalatok üzleti jelenléte kiváló fedést nyújt az ország ügynökeinek is.
2019-ben az amerikai kereskedelmi minisztérium egy olyan listára helyezte a Huaweit, amelynek keretében a cégnek szállítani csak külön engedéllyel lehetséges, ezt 2020-ban tovább szigorították.
Riadalom Amerikában: Kína katonai bázist telepítene Kubába – a „141-es projekt”Titkos, de kiszivárogtatott hírszerzési információkra hivatkozva írja az amerikai The Wall Street Journal, hogy Kína meghökkentő pimaszsággal katonai kiképzőközpontot készül létrehozni Kubában, 200 kilométerre az Egyesült Államok partjaitól. |
