BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Évtizedek óta lappangó feszültségek robbantak Franciaországban

A helyzet veszélyes, ugyanis a fiatalok tömegei egyre elszántabbak, a rendőri erők viszont rosszul felszereltek, képzetlenek.

A sors fintora, hogy éppen abban a városrészben, Auberviliers-ben zajlanak a legsúlyosabb zavargások, ahol 2016-ban Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy elindul az elnökválasztáson. Macron nem véletlenül választotta ezt a területet szenvedélyes beszéde helyszínéül. Hangsúlyozta, hogy cselekedni fog, és megvédi a leggyengébbeket. Egyúttal ígéretet tett arra is, hogy szembenéz a legnagyobb társadalmi problémákkal is, azaz felszámolja a gazdasági szakadékot, a modern kori kasztrendszert, és valóban átjárhatóvá teszi a társadalmi osztályokat. Minderről egy elszegényedett külvárosban beszélt – nyilván megnyerte a tömegeket magának.

Fotó: Ludovic Marin / AFP

Persze nem Macron az első, aki megpróbálja felemelni a túlzsúfolt, magas munkanélküliséggel küzdő, szegény külvárosokat, de a próbálkozások rendre kudarcot vallottak. Szakértők árnyaltabban látják a helyzetet: az Institut Montaigne agytröszt munkatársa, Hakim El Karoui arról beszélt a Bloombergnek, hogy a kormányok valójában a lehető legkevesebb befektetéssel a városrészek „robbanását” igyekeztek megakadályozni, a problémákat sohasem próbálták meg igazából felszámolni.

A Floyd-hatás is táplálja a tüzet

Az utolsó szikra egy lövöldözés volt: egy 17 éves észak-afrikai fiút lelőtt egy rendőr Párizs másik külvárosában. A felháborodott franciák előtt példa is lebegett: párhuzamot vontak önmaguk helyzete és az amerikai George Floyd 2020-as meggyilkolása és az azt követő zavargások között. A témák sem változtak, 

a megmozdulások középpontjában a vélt rasszizmus, a bűnüldözés brutalitása, a szegénység és a kilátástalanság áll.

A fájdalmat csak fokozza a régi francia jelmondat: 

Szabadság, egyenlőség, testvériség

– pont abban az országban történik mindez, amelyik sokszor a demokrácia európai bölcsőjeként tetszeleg.

Macron mínusz, Le Pen plusz

Nehéz megmondani, hogy mennyit veszít népszerűségéből a mostani elnök, Emmanuel Macron. Annyi azonban biztos, hogy a radikális jobboldali, bevándorlásellenes Le Pen támogatottsága megugorhat. Mind a közvélemény-kutatások, mind pedig a gyűjtések is ezt bizonyítják. Ugyanis míg egy szélsőjobboldali politikus által támogatott, a rendőr családjának indított akcióban 1,6 millió eurót gyűjtöttek össze, addig a 17 éves Nahel családját a lakosság 442 ezer euróval támogatta. A számok közötti különbség önmagáért beszél.

Persze a biztosítók is csóválják a fejüket, a zavargások miatt eddig 280 millió euró értékben érkezett hozzájuk kárigény.

Fotó: Clement Mahoudeau / AFP

 

Munkásnegyed – a feszültségek melegágya

Az érintett külvárosokat az 1960-as, 70-es években építették, ezek 

évtizedek óta vonzzák a bevándorlókat is, és az etnikai hovatartozás körüli feszültségek szinonimáivá váltak. 

Maga a kormányszóvivő is elismerte egy rádióinterjúban, hogy évtizedekre van szükség a területek felemeléséhez, és generációk alatt mehet végbe a szegénység felszámolása. Tömegek laknak ilyen peremkerületekben: 2020-as statisztikák szerint mintegy 5,4 millió ember, azaz

Franciaország lakosságának 8 százaléka él a munkásnegyedekben.

Ezek a városrészek valóságos pénznyelőkké váltak, ugyanis a Cour Des Comptes könyvvizsgáló cég szerint a kormány évente 10 milliárd eurót fordít a negyedek fejlesztésére, de a pénz szinte észrevétlenül tűnik el, érdemben nem változik a városrészek képe. Beszédes adat az is, hogy évente 1 milliárd euró hiányzik ezen területek oktatásra és egészségügyre fordított kiadásaiból az Institut Montaigne szerint. Stéphanie Vermeersch, a francia Bölcsészet- és Társadalomtudományi Intézet kutatási igazgatója szerint az elmúlt évek fejlesztési forrásai ugyan 

a városrészek képét, a lakótömbök jellegét megváltoztatták, de a társadalmi feszültségek nem enyhültek

– a munkanélküliség például az egekbe szökik ezekben a külvárosokban.

Demoralizált karhatalom

Annak ellenére, hogy a politikai vezetés az elmúlt években az erős rendőrség segítségével képzelte el a területek biztosítását,

a rendőri szervek képzettsége mélyrepülésbe került. A francia rendőrségen belüli problémákra már sok jelentés figyelmeztetett, de ezeket a hangokat senki sem hallotta meg. 

Nahel meggyilkolása ugyan felnyithatja a politika szemét is  problémákra, de a kérdés az, hogy nem történt-e mindez túl későn. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa persze bírálta Franciaországot az eset miatt, egyúttal felszólította a rasszizmus és a diszkrimináció kérdéseivel való mélyebb foglalkozásra. Maga a francia belügyminiszter is arról beszélt, hogy az ország rendfenntartóit komolyabb kellene kiképezni, és lőterek építésére is szükség van. 
Lehet alapja a rendőrség kritizálásának, ugyanis, Charlott Prando, egy egykori rabok visszailleszkedését és munkába állását segítő civil szervezet vezetője az mondta, hogy annyira gyakran inzultálták a rendőrök az ügyfeleit, hogy végül a központját elköltöztette Aubervilliers-ből.

FRANCE - WILD PROTEST AGAINST POLICE VIOLENCE AND RACISM FOLLOWING THE DEATH OF NAHEL IN NANTERRE - PARIS - JUNE 30 2023
France, Paris, 2023-06-30. Gathering at Place de la Concorde forbidden by the prefecture following the death of Nahel, a 17-year-old teenager shot dead by a member of the police force after refusing to obey at the wheel of his car in Nanterre, cite Pablo Picasso. Justice for Nahel. His death stirs up revolt in working-class neighborhoods and suburbs. In the photo: a rally banned by prefectoral decree, the forces of law and order harass the demonstrators present, pushing back groups, and making arbitrary arrests to impose fines for taking part in an unauthorized rally. A company of CRS (French riot police) attempt to violently push back a group of resisting demonstrators, face to face with photo and video journalists and people filming the scene with their cell phones (filming the police). Friday June 30, 2023. Photography by Amaury Cornu / Hans Lucas.France, Paris, 2023-06-30. Rassemblement place de la Concorde interdit par la prefecture suite a la mort de Nahel, jeune adosescent de 17 ans abattu par un membre des forces de l ordre apres un refus d obtemperer au volant de sa voiture a Nanterre, cite Pablo Picasso. Justice pour Nahel. Sa mort souleve la revolte des quartiers populaires et de banlieues. Sur la photo : les forces de l ordre nassent les manifestants presents, repoussent des groupes, et procedent a des arrestations arbitraires pour mettre des amendes pour participation a un rassemblement non autorise. Une compagnie de CRS tente de repousser violemment un groupe de manifestants qui resiste, face a face au milieu des journalistes photo et video et personnes qui filment la scene avec leurs telephones portables (filmer la police). Vendredi 30 Juin 2023. Photographie de Amaury Cornu / Hans Lucas. (Photo by Amaury Cornu / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP)
Fotó: Amaury Cornu / AFP

Legvégső esetben, arányos módon használhatják fegyvereiket a rendőrök – áll egy 2017-ben elfogadott jogszabályban, amely most kritikák középpontjába került.

A fő ellenzők szerint a rosszul képzett, gyengén felszerelt rendőrök potenciálisan túl nagy mozgásteret kaptak az erőszak alkalmazására. 

A kormány szerint hat ember halt meg lőtt sebek következtében 2020-ban, 2021-ben, tavaly pedig 13-an.

Macron az elmúlt hat évben országszerte 62 helyen erősítette meg a rendőri jelenlétet, ahol a legnagyobbak a társadalmi problémák. Úgy véli, a területeken a legtöbb rendőr „helyi”, azaz jól ismeri az ott élőket, illetve a gondokat. A politikusok szerint ők közelebb állnak a lakossághoz, és „emberibben” is lépnek föl. Az ország vezetése elégedett a munkájukkal, szerintük ugyanis sikerült visszahódítaniuk ezeket a területeket.

Előzetesben marad a Nahellel végző rendőr

Nem védekezhet szabadlábon az a rendőr, aki a lelőtte a közúti ellenőrzésten ellenállást tanúsító tizenéves fiút – a bíróság elutasította az erre vonatkozó keresetet. A 38 éves motoros rendőr ellen szándékos emberölés miatt indult eljárás, s aznap előzetes letartóztatásba helyezték. Ügyvédje, Laurent-Franck Liénard fellebbezést nyújtott be az illetékes versailles-i fellebbviteli bíróságon, amely elutasította a kérelmet.

„Teljesen reménytelen a helyzet. Rémálom a hír számára, reménykedik, folytatja a harcot, de lesz-e hozzá energiája?” – mondta az ügyvéd a BFM hírtelevízióban.

Azt, hogy ez a „hadjárat” valóban sikeres volt, könnyen meg lehet kérdőjelezni, elég néhány videót vagy éppen képsort végignézni a zavargásokról. Ugyanakkor 

az igazi kérdés az lehet, hogy ha a mostani lángokat elfojtják is, mi fogja megakadályozni az újabb tűzfészkek belobbanását.

A kérdést szakértők nem tudják megválaszolni, véleményük szerint viszont arra kicsi az esély, hogy a helyzet egyhamar gyökeresen megváltozzon. Annyi azonban biztos, hogy a gazdaságra károsak a zavargások, az idegenforgalom már rövid távon is nagy károkat szenvedhet. 

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.