A sors fintora, hogy éppen abban a városrészben, Auberviliers-ben zajlanak a legsúlyosabb zavargások, ahol 2016-ban Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy elindul az elnökválasztáson. Macron nem véletlenül választotta ezt a területet szenvedélyes beszéde helyszínéül. Hangsúlyozta, hogy cselekedni fog, és megvédi a leggyengébbeket. Egyúttal ígéretet tett arra is, hogy szembenéz a legnagyobb társadalmi problémákkal is, azaz felszámolja a gazdasági szakadékot, a modern kori kasztrendszert, és valóban átjárhatóvá teszi a társadalmi osztályokat. Minderről egy elszegényedett külvárosban beszélt – nyilván megnyerte a tömegeket magának.
Persze nem Macron az első, aki megpróbálja felemelni a túlzsúfolt, magas munkanélküliséggel küzdő, szegény külvárosokat, de a próbálkozások rendre kudarcot vallottak. Szakértők árnyaltabban látják a helyzetet: az Institut Montaigne agytröszt munkatársa, Hakim El Karoui arról beszélt a Bloombergnek, hogy a kormányok valójában a lehető legkevesebb befektetéssel a városrészek „robbanását” igyekeztek megakadályozni, a problémákat sohasem próbálták meg igazából felszámolni.
A Floyd-hatás is táplálja a tüzet
Az utolsó szikra egy lövöldözés volt: egy 17 éves észak-afrikai fiút lelőtt egy rendőr Párizs másik külvárosában. A felháborodott franciák előtt példa is lebegett: párhuzamot vontak önmaguk helyzete és az amerikai George Floyd 2020-as meggyilkolása és az azt követő zavargások között. A témák sem változtak,
a megmozdulások középpontjában a vélt rasszizmus, a bűnüldözés brutalitása, a szegénység és a kilátástalanság áll.
A fájdalmat csak fokozza a régi francia jelmondat:
Szabadság, egyenlőség, testvériség
– pont abban az országban történik mindez, amelyik sokszor a demokrácia európai bölcsőjeként tetszeleg.
Macron mínusz, Le Pen plusz
Nehéz megmondani, hogy mennyit veszít népszerűségéből a mostani elnök, Emmanuel Macron. Annyi azonban biztos, hogy a radikális jobboldali, bevándorlásellenes Le Pen támogatottsága megugorhat. Mind a közvélemény-kutatások, mind pedig a gyűjtések is ezt bizonyítják. Ugyanis míg egy szélsőjobboldali politikus által támogatott, a rendőr családjának indított akcióban 1,6 millió eurót gyűjtöttek össze, addig a 17 éves Nahel családját a lakosság 442 ezer euróval támogatta. A számok közötti különbség önmagáért beszél.
Persze a biztosítók is csóválják a fejüket, a zavargások miatt eddig 280 millió euró értékben érkezett hozzájuk kárigény.
Munkásnegyed – a feszültségek melegágya
Az érintett külvárosokat az 1960-as, 70-es években építették, ezek
évtizedek óta vonzzák a bevándorlókat is, és az etnikai hovatartozás körüli feszültségek szinonimáivá váltak.
Maga a kormányszóvivő is elismerte egy rádióinterjúban, hogy évtizedekre van szükség a területek felemeléséhez, és generációk alatt mehet végbe a szegénység felszámolása. Tömegek laknak ilyen peremkerületekben: 2020-as statisztikák szerint mintegy 5,4 millió ember, azaz
Franciaország lakosságának 8 százaléka él a munkásnegyedekben.
Ezek a városrészek valóságos pénznyelőkké váltak, ugyanis a Cour Des Comptes könyvvizsgáló cég szerint a kormány évente 10 milliárd eurót fordít a negyedek fejlesztésére, de a pénz szinte észrevétlenül tűnik el, érdemben nem változik a városrészek képe. Beszédes adat az is, hogy évente 1 milliárd euró hiányzik ezen területek oktatásra és egészségügyre fordított kiadásaiból az Institut Montaigne szerint. Stéphanie Vermeersch, a francia Bölcsészet- és Társadalomtudományi Intézet kutatási igazgatója szerint az elmúlt évek fejlesztési forrásai ugyan
a városrészek képét, a lakótömbök jellegét megváltoztatták, de a társadalmi feszültségek nem enyhültek
– a például az egekbe szökik ezekben a külvárosokban.
Demoralizált karhatalom
Annak ellenére, hogy a politikai vezetés az elmúlt években az erős rendőrség segítségével képzelte el a területek biztosítását,
a rendőri szervek képzettsége mélyrepülésbe került. A francia rendőrségen belüli problémákra már sok jelentés figyelmeztetett, de ezeket a hangokat senki sem hallotta meg.
Nahel meggyilkolása ugyan felnyithatja a politika szemét is problémákra, de a kérdés az, hogy nem történt-e mindez túl későn. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa persze bírálta Franciaországot az eset miatt, egyúttal felszólította a rasszizmus és a diszkrimináció kérdéseivel való mélyebb foglalkozásra. Maga a francia belügyminiszter is arról beszélt, hogy az ország rendfenntartóit komolyabb kellene kiképezni, és lőterek építésére is szükség van.
Lehet alapja a rendőrség kritizálásának, ugyanis, Charlott Prando, egy egykori rabok visszailleszkedését és munkába állását segítő civil szervezet vezetője az mondta, hogy annyira gyakran inzultálták a rendőrök az ügyfeleit, hogy végül a központját elköltöztette Aubervilliers-ből.
Legvégső esetben, arányos módon használhatják fegyvereiket a rendőrök – áll egy 2017-ben elfogadott jogszabályban, amely most kritikák középpontjába került.
A fő ellenzők szerint a rosszul képzett, gyengén felszerelt rendőrök potenciálisan túl nagy mozgásteret kaptak az erőszak alkalmazására.
A kormány szerint hat ember halt meg lőtt sebek következtében 2020-ban, 2021-ben, tavaly pedig 13-an.
Macron az elmúlt hat évben országszerte 62 helyen erősítette meg a rendőri jelenlétet, ahol a legnagyobbak a társadalmi problémák. Úgy véli, a területeken a legtöbb rendőr „helyi”, azaz jól ismeri az ott élőket, illetve a gondokat. A politikusok szerint ők közelebb állnak a lakossághoz, és „emberibben” is lépnek föl. Az ország vezetése elégedett a munkájukkal, szerintük ugyanis sikerült visszahódítaniuk ezeket a területeket.
Előzetesben marad a Nahellel végző rendőrNem védekezhet szabadlábon az a rendőr, aki a lelőtte a közúti ellenőrzésten ellenállást tanúsító tizenéves fiút – a bíróság elutasította az erre vonatkozó keresetet. A 38 éves motoros rendőr ellen szándékos emberölés miatt indult eljárás, s aznap előzetes letartóztatásba helyezték. Ügyvédje, Laurent-Franck Liénard fellebbezést nyújtott be az illetékes versailles-i fellebbviteli bíróságon, amely elutasította a kérelmet. „Teljesen reménytelen a helyzet. Rémálom a hír számára, reménykedik, folytatja a harcot, de lesz-e hozzá energiája?” – mondta az ügyvéd a BFM hírtelevízióban. |
Azt, hogy ez a „hadjárat” valóban sikeres volt, könnyen meg lehet kérdőjelezni, elég néhány videót vagy éppen képsort végignézni a zavargásokról. Ugyanakkor
az igazi kérdés az lehet, hogy ha a mostani lángokat elfojtják is, mi fogja megakadályozni az újabb tűzfészkek belobbanását.
A kérdést szakértők nem tudják megválaszolni, véleményük szerint viszont arra kicsi az esély, hogy a helyzet egyhamar gyökeresen megváltozzon. Annyi azonban biztos, hogy a gazdaságra károsak a zavargások, az idegenforgalom már rövid távon is nagy károkat szenvedhet.
