A nagy AI-sztori: a művészi kreativitás még mindig az emberen múlik, nem az AI-on
Néhány évvel ezelőtt még sokan úgy gondolták, hogy a mesterséges intelligencia elsősorban az irodai munkát, az adminisztrációt vagy a programozást alakítja át. Ma már egyre világosabb, hogy a kreatív szakmák sem maradnak érintetlenek. Weiler Péter digitális művész szerint éppen az AI terjedése miatt kezd felértékelődni minden, amin látszik az ember jelenléte. A nagy AI-sztori állandó szakmai vendége Aczél Petra kommunikációkutató, a Széchenyi István Egyetem professzora.
A művész pályája különösen érdekes ebből a szempontból. Miközben már tizenévesen a digitális eszközök felé fordult, ma egyre többet fest hagyományos módon, olajjal és ecsettel. Nem azért, mert hátat fordított volna a technológiának, hanem mert azt látja: egyre többen keresik azt, amit egy algoritmus nem tud reprodukálni: a véletlent, a hibát, az ember nyomát.
Pedig Weiler Péter maga is aktívan használja az AI-t.
A Midjourney és az új képgeneráló rendszerek számára nem helyettesítik az alkotást, inkább új alkotótársakká váltak.
Nemegyszer előfordult, hogy egy hibásan generált részlet adott ötletet egy teljes sorozathoz. Egy alkalommal például egy graffitizett fal helyett egy graffitivel borított fát generált a rendszer. A „hiba” pedig egy olyan vizuális világot nyitott meg előtte, amelyre korábban nem is gondolt.
Weiler Péter szerint a pályakezdő művészek és tervezők között meglepően erős az AI elutasítása. Saját előadásain is találkozott olyan hallgatókkal, akik egyszerűen kivonultak a teremből, amikor a generatív AI került szóba. Szerinte azonban nem arról van szó, hogy ne értenék a technológiát. Éppen ellenkezőleg: sokszor jobban ismerik, mint az idősebb generáció.
A probléma inkább az, hogy attól tartanak, nem marad hely számukra a piacon.
A félelem nem teljesen alaptalan
A digitális alkotás bizonyos területein már most látható, hogy az AI gyorsabban és olcsóbban végez el olyan feladatokat, amelyek korábban emberek munkáját igényelték. Logótervezés, egyszerű grafikai munkák, tördelés vagy akár videós utómunka – ezeken a területeken valóban komoly átalakulás várható.
Weiler Péter szerint azonban a történet nem itt ér véget. Szerinte ugyanaz történhet, mint amikor megjelent a fotográfia. Akkor sokan a festészet végét jósolták, mégis új művészeti irányzatok születtek. Az impresszionizmus vagy az absztrakt művészet részben annak köszönhette létét, hogy a festőknek már nem kellett a valóság pontos másolásával foglalkozniuk.
Hasonló folyamat indulhat el most is.
A rutinszerű, iparszerű kreatív feladatok egy részét átveheti a technológia, miközben a művészek egyre inkább az ötletek, a történetek és az egyedi látásmód felé mozdulhatnak.
A beszélgetésben többször előkerült a kérdés: mitől lesz valami művészet? A válasz végül nem a technológiához, hanem az emberhez kötődött.
Weiler Péter szerint a művészet lényege az emberi kommunikáció. Egy műalkotás mögött ott van valaki, aki tudja, milyen szeretni, csalódni, félni vagy gyászolni. A befogadó pedig ugyanilyen tapasztalatokkal találkozik a műben.
A digitális művészet piaca közben továbbra is keresi a helyét. Az NFT-k körüli lelkesedés jelentősen visszaesett, több korábbi platform el is tűnt, a galériák pedig óvatosan közelítenek a területhez. Magyarországon egyelőre kevés olyan szereplő van, aki kifejezetten digitális művészetre specializálódott.
Mégis vannak gyűjtők, akik pontosan ezt az új világot keresik. Talán azért, mert a művészet története mindig ugyanarról szólt: az új technológiák megjelennek, felforgatják a megszokott szabályokat, majd idővel beépülnek az alkotás természetes eszköztárába.
Az AI valószínűleg nem a művészet végét jelenti, sokkal inkább azt a pillanatot, amikor újra fel kell tennünk a kérdést: mitől lesz valami valóban emberi?
Részletek a beszélgetés tartalmából:
- Mit jelent ma digitális művésznek lenni? (00:33)
- Hogyan használja a művész a Midjourney-t és a ChatGPT képgenerálását? (03:14)
- Miben más az olajfestés és a digitális alkotás élménye? (06:19)
- Miért utasítja el sok fiatal művész az AI-t? (08:00)
- Miért fontos kipróbálni az AI-t akkor is, ha valaki ellenzi? (15:11)
- Lehet valódi értéke egy digitális műalkotásnak? (18:32)
- Mely kreatív szakmákat fenyegeti leginkább az AI? (21:43)
- Létezik-e magyar piaca a digitális művészetnek? (25:57)
- Miért marad központi kérdés az ember szerepe a művészetben? (32:21)
- Tud valódi művészetet létrehozni egy mesterséges intelligencia? (32:53)
A korábbi podcastjeinket itt hallgathatják meg.
