Fura szokásokat vesznek fel a gyilkos bálnák, ami aztán divathóbortként végigsöpör a környéken élő csapatokon. 1987 nyarán például egy orka megölt egy lazacot, és a döglött halat a fejére terítve tért vissza a felszínre. A Washington állam partjainál élő több más orka csapatnál az egész nyár legmenőbb divatja lett „döglöttlazac-kalapot” viselni.
Fotó: AFP
Az esetet Monika Wieland-Shields, a gyilkos bálnák viselkedésével foglalkozó intézet igazgatója hozta fel az ABC Newsnak az egyik első példaként arra, amikor emberek szemtanúi voltak az orkák „divatteremtő” viselkedésének. Szakértők szerint ez lehet a magyarázata annak, hogy az utóbbi években egyre több hajót támadnak meg a gyilkos bálnák az Ibéria-félsziget partjainál.
Az „orkalázadás” 2020-ban kezdődött, csak abban az évben legalább 15 incidenst jelentettek a Marine Mammal Science című tudományos lapban megjelent tanulmány szerint. Arról még folyik a vita, mi válthatta ki ezt a viselkedést. Az egyik elmélet szerint egy orkának okozhatott traumát egy hajóval való találkozás, emiatt kezdte megtámadni őket, a szokást pedig átvették a többiek.
Az esetek többségében az orkák megharapdálták vagy meglökték a vitorlás hajók kormánylapátját. A Cruising Association nyomkövető adatai szerint három hajó elsüllyedt és többtucatnyi megrongálódott. Halálos áldozatok nem voltak. Az incidensek után kezdett a sajtó és az internet népe „orkalázadásról”, a gyilkos bálnák emberek elleni „bosszúhadjáratáról” írni.
Fotó: AFP
Szakértők szerint azonban árnyaltabb a kép, másképpen kell az embereknek viszonyulni ezekhez a hatalmas tengeri ragadozókhoz. „Van szinte valami Robin Hood-szerű abban, hogy azt hisszük, eleget károsítottuk már a természetet ahhoz, hogy visszavágjon. És úgy tűnik, az emberek elfogadják ezt az elméletet. Csak éppen bizonyíték nincs rá, hogy megtörténne” – hangsúlyozta Wieland-Shields.
A szakértő egyáltalán nem biztos benne, hogy az orkák tönkre akarták volna tenni a hajókat, szerinte valószínűbb, hogy felkeltette a kíváncsiságukat a mozgó kormánylapát, és csak játszani akartak, amikor a rémült kapitány igyekezett elmanőverezni a közelükből, és még inkább mozgatta a lapátot.
Nagyon sok mindent műveltünk az orkákkal szerte a világon, ami könnyen bosszúra sarkallhatta volna őket. És soha nem váltott ki agressziót bennük az emberekkel szemben
– emlékeztetett a szakértő.
Lori Marino biopszichológus és az orkák viselkedésének szakértője szintén úgy véli, hogy az emberek túl gyakran jellemzik egydimenziós lényként a gyilkos bálnákat és más állatokat, pedig sokkal komplexebbek ennél.
Fotó: AFP
„Azt hisszük, hogy mi, emberek vagyunk a legintelligensebb, a legkomplexebb, a legkifinomultabb lények, a többi állatfaj pedig inkább önmagának afféle rajzfilmváltozata. De nem, ők is teljes értékű lények, evolúciós történettel, némelyikük agya nagyobb és összetettebb, mint a miénk. Őszintén szólva, ha az orkák bosszút akartak volna állni, akkor megteszik. Ne áltassuk magunkat: ha ezek az állatok meg akarták volna ölni az embereket azokon a hajókon, akkor meg is ölik őket. Pont” – hangsúlyozta.
Az emberek véleménye a gyilkos bálnákról Wieland-Shields szerint is túlságosan fekete-fehér.
„A Szabadítsátok ki Willyt! című filmek után az orkák gyilkos bálnából a tengerek pandáivá váltak a szemünkben. Az inga most ismét a másik irányba lendül, a közvélemény ismét gyilkos bálnaként tekint rájuk, pedig az igazság valahol a kettő között van” – figyelmeztetett.
„A gyilkos bálnák az óceánok csúcsragadozói közé tartoznak. Megérdemlik a tiszteletünket, megérdemlik, hogy legyen életterük, de az emberre nem vadásznak. Együtt élhetünk velük, megfigyelhetjük őket, és csodálattal nézhetjük, mit csinálnak, hogyan viselkednek anélkül, hogy attól kellene félnünk, hogy az életünk veszélyben van.”
