Nagy és bővülő üzemet épített Tatárföldön Oroszország, ahonnan már el is kezdtek kirajzani az ukrán hadszínterekre a minden bizonnyal iráni technológival készülő automata gépmadarak – írta a brit lap, a Financial Times. Az üzemet amerikai műholdfelvételeken azonosították az Alabuga különleges gazdasági övezetben, a 70 ezer lakosú Jelabuga város közelében.

RUSSIA-UKRAINE-CONFLICT-IRAN-US-DRONESThis April 4, 2023, satellite image courtesy of MAXAR Technologies shows the Alabuga special economic zone in Russia. Russia is receiving materials from Iran to build a drone factory on its territory that "could be fully operational early next year," White House national security spokesman John Kirby said on June 9, 2023. The White House released a satellite image of the plant's prospective location, in the Alabuga special economic zone, some 900 kilometers (550 miles) east of Moscow. (Photo by Handout / Satellite image ©2023 Maxar Technologies / AFP) / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO / Satellite image ©2023 Maxar Technologies" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS
Fotó: AFP

Az orosz védelmi minisztérium júniusban tett közzé egy videót, amelyen orosz katonák Ukrajnában Albatrosznak nevezett drónokat bocsátanak fel. 

Az Albatrosz egy korábban mezőgazdasági technológiákra szakosodott orosz cégcsoport. Az Alabuga övezetben építettek egy új gyárat, az amerikaiak szerint azzal a céllal, hogy ez legyen az iráni segítséggel kiépülő saját orosz dróngyártó kapacitás központja. A cég korábban azt közölte, hogy 50 Albatrosz M5-ös drónt már le is szállítottak, és a videón látható drónok ezzel a típussal azonosnak tűnnek – állítja az FT.

A lap szerint az üzem körüli aktivitás megélénkült az ősz óta, és a megjelent hirdetések és közösségi médiabeli bejegyzések szerint az ipari park UAV (ember nélküli repülőjármű) mérnököket és „technikai dokumentumok” lefordítására képes fársziul beszélőket toboroz. 

Több hirdetésben megkövetelik a visszamodellezési folyamatok ismeretét: ez arra szolgál, hogy meg tudjanak érteni már létező technológiákat. Ez a módszer, már máshol kifejlesztett technológiák, például a motorok lekoppintása kulcseleme volt az iráni drónprogramnak is – emlékeztet a lap. Az iráni jelenlétre utal, hogy április óta a park olyan fárszi tolmácsokat is keres, akiknek a feladatköre magában foglalja az utazást, a szinkrontolmácsolást és a műszaki dokumentumok fordítását is. 

„Földrajzi szempontból az irániakkal való összedolgozásra kiváló a helyszín – mondta a lapnak Samuel Bendett, a Center for Naval Analyses automatafegyver szakértője –, hiszen egy olyan folyónál helyezkedik el, amely a Volgába ömlik, és így lehetővé teszi az alkatrészek vízi szállítását. Ugyanakkor közel van Kazanyhoz, a magas technológiájú gyártás egyik oroszországi központjához.”

Az amerikai Fehér Ház júniusban tett közzé műholdfotókat két alabugai épületről, amelyet az iráni–orosz drónegyüttműködés alapvető helyszíneként azonosítottak. „Amiatt is aggódunk, hogy Oroszország együtt dolgozik Iránnal, hogy Oroszországban gyártsanak iráni UAV-okat” – mondta John Kirby amerikai nemzetbiztonsági szóvivő az FT szerint.

Az Albatrosz saját magát mezőgazdasági célokra és térképezésre használt drónok gyártójaként írja le, de Ilja Voronkov, az Albatrosz társalapítója azt interjúiban már elismerte, hogy szállítanak a hadseregnek, és hogy a karbonszálakat egy szomszédos cégtől, az Alabuga-Fibertől veszik, amelyet utólag a az USA a katonai beszállításai miatt szankciók alá helyezett. Iránról nem beszélt, azt mondta, hogy az Albatrosz alkatrészeinek 70 százaléka orosz gyártású, más alkatrészek, például a motorok, kínaiak. 

A Sahíd típusú kamikaze drónok, amelynek százait szállította Irán az oroszoknak, hírhedtté váltak az ukrán infratsruktúrában és lakónegyedekben okozott rombolásuk miatt. Arra nem találtak bizonyítékot az FT és partnerei, hogy a szóban forgó üzemben Sahíd drónok is készülnének. A Fehér Ház azt állítja, hogy az alabugai iráni–orosz üzem még mindig bővülőben van, és a jövő év elejére jut el a teljes működésig.  

A Washingtonnal dacoló Irán nem csak az oroszokkal folytat drónbizniszt. Az iparágat már az 1990-es évek óta fejlesztik, és mára bizonyítottan kiforrott technológiával rendelkeznek. Az egységeik a nagyon messzire repülni képes, de nagyon drága és a 100 kilométeres távon belül használt kis drónok közötti ideális mezőnyt lőtték be, és már vagy két évtizede szállítják őket Irán barátainak. 

Nicolás Maduro venezuelai elnök 2012-ben erősítette meg, hogy dróngyártó technológiát és infrastruktúrát vásároltak Irántól. Az egyik saját, ANSU–100 típusú drónjukat a tavalyi elnöki parádén be is mutatták, és a Mohajer–2 iráni drón koppintásának tűnt, helyi fegyverzettel felszerelve. Irán tavaly Dusanbe, a tádzsik főváros közelében hozott létre dróngyárat. Az iráni drónokat, beleértve a Sahíd korábbi verzióit – Jemenben a huti felkelők használták fel, Etiópiában pedig a kormány 2021-ben a fellázadt tigrinyák ellen.