A szegény országok maguktól nem képesek a zöldátállásra
A fejlődő országoknak évente ezermilliárd dollárra lenne szükségük ahhoz, hogy jelentős előrelépést érjenek el a klímaátállásban – állítja Mari Pangestu indonéz közgazdász, egykori kereskedelmi miniszter, a Világbank fejlesztésért felelős korábbi ügyvezető igazgatója, aki szerint a finanszírozás hiánya miatt nem képesek ezek az államok csökkenteni a magas karbonkibocsátásukat és leválni a szennyező energiaforrásokról.
Fotó: Shutterstock
A kérdés feszültséget okoz a fejlett és a fejlődő országok között, mivel az előbbiek nyomást gyakorolnak az utóbbiakra a gyorsabb haladás érdekében. „Ez a vita azonban folytatódni fog, amíg a fejlett államok be nem látják, hogy ez a dolog a fejlődésről és a klímáról szól – nem csupán a klímáról. A két dolgot nem lehet elválasztani egymástól, a kulcsszó pedig az átállás” – hangsúlyozta a CNBC-nek adott interjúban.
Pangestu szerint a megértés hiánya miatt nem történt előrelépés a G20-as csoport éghajlatváltozási minisztereinek nemrég befejeződött indiai találkozóján. A július végén tartott egyeztetés konszenzus nélkül ért véget kulcsfontosságú kérdésekben, pedig eredetileg sokan abban reménykedtek, hogy a világ legnagyobb szennyezői konkrét lépéseket tesznek a csoport vezetőinek szeptemberi csúcstalálkozóján és a decemberi COP28 ülésén.
Fotó: Shutterstock
Környezetvédelmi aktivisták élesen bírálták a megegyezés hiányát.
Európa és Észak-Afrikai lángokban áll, Ázsiát áradások pusztítják, a G20-ak klímaminiszterei pedig kudarcot vallottak, nem voltak képesek megegyezni arról, hogyan állítsák meg a klímaválságot, amely napról napra eszkalálódik
– jelentette ki például Alex Scott, az E3G éghajlatváltozással foglalkozó tanácsadó szervezet programvezetője, utalva a múlt havi extrém időjárásra.
Pangestu szerint a klímaválság kezelésének nagyságrendje és sürgőssége nagyobb erőfeszítést igényel minden érdekelt fél részéről. A költségek egy részét az országoknak saját forrásaikból kell majd előteremteniük, egy másiknak azonban „multilaterális fejlesztési bankoktól és más forrásokból kell származnia”, és a magánszektort is rá kell venni, hogy beszálljon a finanszírozásba.
Fotó: Shutterstock
Ha azonban a fejlett országok le akarnak válni a fosszilis energiaforrásokról, és „idő előtt nyugdíjaznák a szenet”, akkor nagyobb támogatást kell nyújtaniuk a fejlődőknek, kompenzálniuk kell az érintett magánvállalatokat, rendezni a jogi és pénzügyi kérdéseket, hogy megindulhassanak az igazi reformok.
A fejlett országok létrehoztak ugyan egy klímavédelmi alapot, amelynek az Európai Unió a legnagyobb befizetője, de egyelőre csak néhány tucat gazdag ország kötelezte el magát. Az Egyesült Államok abban bízik, hogy a COP28 klímacsúcsa előtt sikerül rávenni Kínát, hogy csatlakozzon a finanszírozáshoz.
