Az országai kedden véglegesen jóváhagyták az európai szén-dioxid-piac eddigi legnagyobb átalakítását, amely drágábbá teszi a környezetszennyezést, és hatékonyabb fegyvereket ad a tagállamok kezébe a klímaváltozás elleni harcban – írta a Reuters.
A világ legelső, Európában elindított szén-dioxid-kereskedelmi rendszer 2005 óta arra kényszeríti az erőművek és a gyárak működtetőit, hogy ipari mennyiségű kibocsátás esetén engedélyeket vásároljanak. Ez a stratégia 43 százalékkal csökkentette az érintett ágazatok CO2-kibocsátását, és forrást biztosított a klímavédelmi akciók számára.
Az unió legtöbb tagállama pedig kedden jóváhagyta azt a megállapodást, amelynek célja a rendszer reformja, hogy 2030-ig a 2005-ös szinthez képest 62 százalékkal csökkenjen a kibocsátás, ami egy újabb lépés az EU zéró-emissziós célja irányába.
A közel két évig tartó tárgyalások után az országok jóváhagyása azt jelenti, hogy a politika mostantól törvényerőre emelkedik. Az Európai Parlament már a múlt héten rábólintott a megállapodásra. A 27 uniós tagállam közül 23 szavazott a reform mellett – Magyarország és Lengyelország ellenezte, míg Belgium és Bulgária tartózkodott.
Lengyelország, amely korábban a szén-dioxid-piac felfüggesztését vagy árkorlátozását követelte az ipar terheinek enyhítése érdekében, azt mondta, hogy az EU éghajlat-politikája irreális célokat tűzött ki.
A reform a tervek szerint megemeli a környezetszennyezés költségeit olyan ágazatokban, mint a cementgyártás, a légi közlekedés és a hajózás, miközben a szén-dioxid-kibocsátási engedélyek eladásából több milliárd eurós bevételre tesz szert, amelyet a nemzeti kormányok zöldberuházásokra fordíthatnak.
A nehézipar 2034-ig elveszíti a jelenleg ingyenesen kapott CO2-engedélyeket, míg a légitársaságok 2026-tól elveszítik a sajátjaikat, ami magasabb költségeknek teszi ki őket. A hajók kibocsátása 2024-től kerül be a rendszerbe.
Az országok emellett jóváhagyták az EU politikáját, amely szerint 2026-tól fokozatosan kivetnek egy adót a nagy szén-dioxid-kibocsátású termékek behozatalára, amely az acélra, cementre, alumíniumra, műtrágyára, villamos energiára és hidrogénre vonatkozik.
A CO2-határilleték célja, hogy az uniós iparágak és a külföldi versenytársak egyenlő feltételek mellett működjenek, és elkerüljék, hogy az európai gyártók kevésbé szigorú környezetvédelmi szabályokkal rendelkező régiókba települjenek át.
Az uniós szén-dioxid-kibocsátási engedélyek ára az elmúlt években az egekbe szökött, ami a reformokra várásnak tudható be. A kvótákkal kedden tonnánként 88 euró körüli áron kereskedtek, a jegyzések több mint háromszorosukra emelkedtek 2020 eleje óta.
Az EU tagállamai továbbá támogatták azt a tervet is, hogy 2027-ben új uniós szén-dioxid-piacot indítsanak, amely a személygépkocsikban és épületekben használt üzemanyagokból származó kibocsátásokra terjedne ki, valamint egy 86,7 milliárd eurós uniós alapot is nyitnának a költségek által érintett fogyasztók támogatására.
