Az elmúlt napokban Magyarországon szokatlannak számító, erős földrengéseket lehetett tapasztalni. Békésben 4-es erősségű földmozgást mértek vasárnap hajnalban. Az ELKH FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium munkatársa elmondta, hogy a jelenséget az okozza, hogy az Adriai-kőzetlemez északi irányba mozog, miközben az óramutató járásával ellentétesen forog.
Süle Bálint az Időképnek elmondta, hogy a kőzetlemez mozgása miatt
a Kárpáti-öblözetben található két nagyobb szerkezeti egységet, az Alcapát és a Tisza-Dácia egységeket folyamatosan a stabil Európai platformnak préseli, és azokban feszültséget halmoz fel.
Hozzátette, hogy országunk számára szerencsés, hogy ez a feszültség ritkább esetben jelentkezik a Pannon-medence központjában, jellemzően a szegélyén csapódik le.
Kell-e még több földrengésre számítani Magyarországon?
A szakember elmondta, hogy a következő napokban még számítani lehet utórengésekre. Ezek még olyan rengések lesznek, amelyeket még érezni lehet. Hozzátette, hogy ezeknek a rengéseknek a száma és ereje fokozatosan csillapodni fog.
Olyan rengések, amelyek a műszerek által még érzékelhetők lesznek hetekig, de akár egy-két hónapig is előfordulhatnak
– emelte ki Süle Bálint.
Azt természetesen sosem lehet kizárni, hogy egy-egy nagyobb földrengés is előfordul majd. Az eddigi legerősebb magyarországi földrengés 1763-ban történt Komáromban. Az 6,3-es magnitúdójú rengés volt.
