Valóban amerikai multimilliárdos, a SpaceX, ezen belül a Starlink tulajdonosa lenne az ukrajnai háborúban Kijev legfontosabb katonai szövetségese, a harcok háttér-, és kulcsembere? Noha az amerikai kormány Ukrajna messze legnagyobb katonai-politikai-gazdasági támogatója, de a leghatékonyabb, legmodernebb szállított fegyverrendszere sem ér fel a Starlink jelentőségével.
Ha ez így van, nem kis kockázatot jelent Musk személye, gondolkodásmódja a XXI. század eddigi legfontosabb, mindinkább a politikai-gazdasági-katonai Keletet és a Nyugatot közvetlenül érintő háborújának kimenetelére nézve. Egyre sürgetőbb annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy vajon meddig terjed a nemzetközi technológiai magánvállalatok, mint amilyen a két versenytárs, Musk SpaceX-je, Jeff Bezos Amazonja, vagy a többiek, a Google, Microsoft felelőssége a közös nyugati érdekek, célok, értékrend védelmében? Mennyire lojálisak a magánkézben lévő, katonai-nemzetbiztonsági szempontból roppant fontos eszközöket gyártó, szolgáltatásokat nyújtó óriásvállalatok egy háborúban (mint amilyen Ukrajna megtámadása Oroszország által) az országukhoz, adott esetben az Egyesült Államokhoz, annak mindenkori kormányához? Egyáltalán melyik országot (azon belül is melyik kormányt, Amerikában például a demokratákat vagy a republikánusokat) tekinthetik igazodási pontnak? Ahol a székhelyük van? Amelynek a polgára a főtulajdonosuk? Ahonnan a legtöbb megrendelést kapják? Ezek az óriásvállalatok, az államok vezetésétől eltérően, elvben tisztán profit-alapon működnek. Erre a dilemmacsokorra utal a londoni Chatham House neves szerzője, Keir Giles is a Guardianban.
Atomveszély
Ezek a kérdések egyre erőteljesebben bukkannak a felszínre, ahogy kiderült: tavaly amikor az ukrán hadsereg meg akarta támadni és megsemmisíteni a Szevasztopolban horgonyzó oroszországi hadihajókat,
Musk utasítására lekapcsolták a Krím térségében a Starlink műhold alapú internetszolgáltatást.
A Tesla-vezér előzetesen konzultált szinte az összes érdekelttel, Antonov washingtoni orosz nagykövettel, Milley tábornokkal, amerikai csúcsvezérkari főnökkel, a nemzetbiztonsági apparátus vezetőivel. Ezt követően kapcsoltatta le a Krím-félsziget körüli övezet Starlink-rendszerét. Úgy ítélte meg – vélhetően a kemény oroszországi figyelmeztetés hatására – hogy a Krím megtámadása fokozná egy amerikai-oroszországi atomháború kirobbanásának a veszélyét.
Ezzel az ukrán erők támadása meghiúsult, amit Kijev mindeddig titokban tartott (nem akarván hitelteleníteni szövetségesét, Elon Muskot), de amint a botrány kibukott, nyilvánosan is keményen nekiment az amerikai multimilliárdosnak. Az ukrán vezetés szokatlanul heves reagálása is jelezheti, mennyire fontos a terület-visszaszerző offenzívája kellős közepén tartó – és komoly katonai problémákkal küszködő – kijevi központnak a Starlink.
Amely – legalábbis hivatalos források szerint – pusztán egy űrben keringő műholdakra épített internetátjátszó rendszer. A valóságban azonban ennél sokkal több. Feltételezések szerint ez a rendszer irányítja, hangolja össze az ukrán tüzérség tűzvezető rendszereit, biztosítja a biztonságos (zavarhatatlan és lehallgathatatlan) kapcsolatot a katonai egységek, a front és a hátország nagy parancsnoki struktúrái között, vezérli, átjátssza az ukrán drónok rádiójeleit, amelyek sávszélességet igénylő valós idejű videókat sugároznak és feltételezhetően az ukrán légierő gépei is használják a Starlink-csatornákat. Azaz nem túlzás azt állítani, hogy
a Starlink alkotja az orosz támadók elleni ukrán védelem, terület-visszaszerzés kommunikációs gerincét.
Hogy a Starlinket emellett még miként használják a katonák, azt szigorú titokként őrzik mind Kijevben, mind pedig a Starlink-központban, a Washington állambeli Redmondban. Ez idő szerint alacsony földkörüli pályán legalább 3335 Starlink műhold kering, mire a rendszer felépül, 12 ezren lesznek. A Starlink klasszikus működési mintája: földi központok felsugározzák a műholdakra a kétutas internetkapcsolatot, amelyhez a földi vevő antennákkal, vevőberendezésekkel illeszkedik. Az internet-csomagban távközlési lehetőségek sokasága rejtőzik, a telefon mellett e-mailezés, élőidejű videókapcsolat, közösségi oldalak-rendszerek (Facebook, Twitter-X).
Moszkva is készülődik
Mint az Izvesztyija jelentette, Oroszország lezárja a területe és szövetségesei feletti űr-szakaszt. Tejút (Mlecsníj Puty) néven új űr-ellenőrző-védő rendszert állít fel a saját és szövetségesei területe feletti kozmoszszakasz (mintegy 45 ezer kilométeres magasságig) ellenőrzésére. Lehetséges, hogy a már eddig létező, tisztán katonai műhold-elfogó rendszer kettőssé tételéről (katonai-polgárivá tételéről) lenne szó?
Nagyon keveset hoztak nyilvánosságra a Tejút működéséről. Annyi ismert, hogy
„szemmel tartja” a felette az űrben keringő, különféle feladatú (kémműholdak!) űreszközöket is, „hogy megakadályozza összeütközésüket”.
Négy év múlva kezdik meg a rendszerhez tartozó különleges űreszközök, műholdak pályára állítását, amelyet a Föld különböző pontjain (Latin-Amerika, Ázsia, Afrika) felállított 65 nagy teljesítményű rádióteleszkóp is támogat. A rendszer 2035-re áll fel és megfelelő ellenszolgáltatásért megvédi a vele szerződő külföldi partnerek űreszközeit – áll az Izvesztyija cikkében. Oroszország be akarja vonni a rendszerbe BRICS-partnereit is.
