Nagy fordulat jöhet Szlovákiában: az éveken át egymást követő kisebbségi és ügyvezető kormányok után visszatérhet az ország leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke. Robert Fico már akkor is a visszatéréséről beszélt, amikor 2018-ban tömegtüntetések segítségével kiszorították hivatalából. Sok a kérdőjel a személye körül, annyi azonban biztos, hogy 

ha valóban visszaül a miniszterelnöki székbe Fico, akkor radikálisan megváltozik északi szomszédunk Ukrajna-politikája. Bizonyosan elfordulnak keleti szomszédjuktól, legalábbis felfüggesztik a katonai támogatásokat. 

Robert Fico, Slovakia's former Prime Minister and leader of the populist-left Smer-Social Democracy (Smer-SD) party attends a press conference after the general elections in Bratislava, Slovakia on March 1, 2020. (Photo by VLADIMIR SIMICEK / AFP)
Fotó: AFP

Fico és pártja, a Smer újboli népszerűségét is a konfliktusra adott válasznak köszönheti. Az 5,4 millió lakosú Szlovákiában a kampány egyik központi témája az ukrajnai konfliktus lett. Fico egyenesen „amerikai ügynöknek” nevezte a mostani miniszterelnököt. Egyúttal határozottan kijelentette, hogy teljes mértékig ellenzi Ukrajna NATO-tagságát is.

Ficónak nem okoz gondot átlépni a vörös vonalakat

– mondta Boris Zala, a Smer társalapítója, aki jelenleg a pozsonyi Progressive Forum agytröszt politikai elemzője. Szerinte ő egyszerűen „mindent megtesz, hogy több szavazatot kapjon”.

Fókuszban a Varsó–Budapest-tengely

Az unión belül felértékelődhetett Szlovákia szerepe. Éppen a három közép-európai ország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia orosz–ukrán konfliktusra adott válasza és a gabonaimport tilalmáról való közös gondolkodás miatt. Érdekes, hogy az Ukrajnától való relatív elfordulás éppen néhány héttel azután jöhet Pozsonyban, hogy a Lengyelországot kormányzó Jog és Igazságosság is szembekerült a háborúban álló országgal a gabonaimport-tilalom eltörlése miatt. Mateusz Morawieczki a fegyverszállítások leállítását helyezte kilátásba. Lengyelországban október 15-én rendezik a parlamenti választásokat. Fico már korábban jelezte, a hazai gazdálkodók védelme érdekében meg akarja hosszabbítani az embargót.

Eddig a szlovák közvélemény-kutatások eredménye egyértelműen azt mutatta, hogy az ország rendíthetetlenül támogatja Ukrajnát, habár a lakosság egy része a Nyugatot okolja a háborúért. Szlovákia fegyvereket is küldött Ukrajnába, és támogatta az Oroszországgal szembeni szankciókat is, még annak ellenére is, hogy energiaellátása veszélybe került. Azt sem lehet kizárni, hogy Fico a NATO-val való együttműködést is megkérdőjelezné, ugyanis az Egyesült Államokat rendszeresen határozottan bírálja.

Fico eredményei

2009-ben, vezetése alatt csatlakozott Szlovákia az eurózónához, és Fico építette ki Szlovákia kimagasló autóiparát is. Hű szövetségese volt Angela Merkel német kancellárnak. Nagy kérdés, hogy ha hatalomra is kerül, most milyen irányt követ majd. Erre persze az is hathat, hogy valószínűleg be kell vennie a szélsőjobbot a kormányába a többség megszerzése érdekében.  

Ficót nem támogatják külföldön, így végül Szlovákia elszigetelődhet, és kikerülhet az európai fősodorból is

– hangsúlyozta Grigorij Meseznikov, a Közszolgálati Intézet agytröszt elnöke, aki több mint harminc éve követi a nemzet politikáját.

Persze azért nem lehet borítékolni a győzelmet. 

A Smer támogatottsága 20 százalék körüli, nagyjából 3 százalékkal áll fő riválisa felett. Ez a többlet pedig hamar szétfoszolhat, ha Michal Smecka és a Progresszív Szlovákia sikeresebben állítja maga mellé a kis pártokat, amelyek most igazi „királycsináló” szerepben tündökölhetnek.

Nem ma kezdte Fico

Csehszlovákia 1993-as felbomlása után Szlovákia elvált a régió többi országától, és figyelmen kívül hagyta a jogállamiságot, így 1999-ben a többi környező országgal ellentétben nem is csatlakoztak a NATO-hoz. Fico ekkor a harmincas éveiben járt, és maga mellé állította  a balközepet, az uniós integrációról, korrupció elleni küzdelemről szóló szenvedélyes beszédeivel népszerűvé vált. 2006-ban megnyerte a választásokat, népszerűsége 2012-ben tetőzött, 44 százalékon. Ekkor fokozatosan beborult az ég Fico felett, de ő maga is elkezdett fontos kérdésekről a korábbiaktól eltérően nyilatkozni, végül őt és pártját azzal vádolták, hogy nem léptek fel a korrupció ellen. Az utolsó csepp pedig 2018-ban esett bele a pohárba, egy fiatal újságíró, Jan Kucziak és menyasszonya meggyilkolásakor. Ekkor valóságos bűnbakká vált Fico a társadalom szemében, és végül elveszítette a 2020-as választásokat.

Former prime minister Robert Fico gives a speech during a protest against the governmental COVID-19 coronavirus pandemic measures in Kosice on September 1, 2021. (Photo by PETER LAZAR / AFP)
Fotó: AFP

Azóta 

a koronavírus-lezárások kritizálásával, a bevándorlásellenes mondatokkal, a „zöld”-politika hirdetésével „újjáépítette” magát és népszerűségét, amihez valószínűleg szükség volt az elmúlt évek politikai mélyrepülésére is Szlovákiában,

amikor néhány havonta váltották egymást a kormányok. Nemcsak elfordulna Ukrajnától, hanem valószínűsíthetően nyitna Oroszország felé Szlovákia, erre viszonylag egyértelműen utalt a Smer alelnöke. Lubos Blaha egy pártrendezvényen ugyanis azt mondta: „Nyugatról a háború és a fasizmus, míg keletről a szabadság és a béke jött.”

Fico egy pozsonyi interjúban is egyértelműen fogalmazott tavasszal:

A nyugati országok közötti barátság kedvéért nem fogok halálos fegyvereket szállítani Ukrajnának. Irracionális azt gondolni, hogy Oroszország kivonul a Krímből. Pontosan ez a nyugati megközelítés vezet Ukrajna pusztulásához.

Nagy kérdés, hogy Fico legfőbb riválisa elég hangzatos választ adott-e a rendkívül könnyen érthető üzenetekre, amikor arra buzdította a szlovákokat, hogy ne higgyenek Fico narratívájának. Simecka mindössze annyit mondott, Fico kormányra kerülésével a szélsőségesség is bekerül a pozsonyi parlamentbe, ami kedvezőtlen lenne Szlovákia számára.

Az, hogy melyik jelölt kampányolt hatékonyabban, kiderül szeptember 30-án, szombaton. 

Az oroszbarát propaganda ellen a TikTok és a Meta is fellép

Uniós tisztviselők felszólították a technológiai óriásokat, hogy erőteljesebben lépjenek fel az oroszbarát propaganda ellen a szlovákiai választási kampányban.

Az európai és szlovák szabályozók ugyanis egyre jobban aggódnak, hogy a dezinformáció és a Kreml-barát ideológia terjed a helyi közösségimédia-felhasználók körében, elsősorban a Fico-barát véleményvezérek gerjesztik az Ukrajna-ellenes megnyilvánulásokat. Az erről szóló pozsonyi egyeztetéseken részt vett az Európai Bizottság két tisztviselője, a szlovák kormány döntéshozója és három technológiai vezető is. Ugyan az egykori Twitter, az X vezetőit is meghívták, de a menedzserek nem jöttek el a találkozóra. 
A vállalatok ígéretet tettek a tartalommoderáló csapataikkal, valamint tényellenőrző csoportjaikkal való fokozott együttműködésre. Emellett azt is hangsúlyozták, hogy változtatásokról döntöttek a potenciálisan káros tartalmak hatékonyabb kezelésére.