Megbeszélések kezdődtek a nigeri és a francia hadsereg között egyes francia egységek kivonásáról Nigerből, ahol a hatalmat puccsal átvevő junta több mint egy hónapja követeli a francia katonák távozását – közölte a francia védelmi minisztérium.
Megkezdődtek a tárgyalások a hadsereg egyes elemeinek kivonásáról
– jelezte az AFP hírügynökségnek és a Le Monde című napilapnak a tárca, anélkül, hogy pontosította volna, mely egységekről van szó. A Száhel-övezetben fekvő országban jelenleg 1500 francia katona állomásozik a dzsihadisták elleni küzdelem támogatására.
A hatalmat július végén államcsínnyel átvevő tábornokok augusztus 3-án felmondtak több, Párizzsal kötött katonai együttműködési megállapodást, és egy hónapot adtak Franciaországnak arra, hogy kivonja az erőit Nigerből.
Azóta a francia fegyveres erők leállították a nigeri hadsereg támogatását. Ezért „felmerült a kérdés egyes erőink fenntartásáról”, a minisztérium szerint különösen az olyan felszerelések karbantartásáért felelős egységek esetében, amelyeket több mint egy hónapja nem használtak a helyszínen, mint például a drónok, helikopterek vagy vadászrepülőgépek.
Funkcionális koordinációs egyeztetések vannak helyi szinten a katonáink között, hogy megkönnyítsék az államcsíny következtében a terrorizmus elleni küzdelem felfüggesztése óta nem tevékeny francia katonai egységek mozgását
– közölte korábban a francia védelmi minisztérium, anélkül, hogy pontosította volna, milyen jellegűek ezek a mozgások.
A nigeri események az afrikai demokrácia végét jelenthetikEgy vezető nigeri politikus szerint egész Afrika demokráciáját veszélybe sodorhatják a nigeri események. Boubacar Sabo a demokratikus berendezkedés visszaállítását és Mohamed Bazoum elnök visszahelyezését sürgette. A hatalmat átvevő junta egyre inkább elvágja a nyugati kapcsolatait, és Oroszország felé fordul. |
A junta által kinevezett miniszterelnök, Ali Mahame Lamine Zeine hétfőn azt állította, hogy megbeszélések folynak a francia katonák távozásának elérése érdekében.
A „folyamatban lévő megbeszéléseknek célja, hogy gyorsan kivonuljanak” (a francia katonák) – mondta egy sajtótájékoztatón. A politikus ugyanakkor jelezte, hogy kormánya, „amennyiben lehetséges, fenn kívánja tartani az együttműködést egy olyan országgal, amellyel számos dologban osztozik”.
A francia kormány korábban közölte, nem ismeri el a juntát az ország legitim vezetőjeként. A párizsi külügyminisztérium állásfoglalása szerint a puccsistáknak nincs joghatóságuk arra, hogy távozásra szólítsák fel Franciaország niameyi nagykövetét.
A nigeri katonai vezetés csaknem két hete utasította ki az országból Sylvain Itte nagykövetet, 48 órát biztosítva számára az ország elhagyására. Párizs az augusztus 28-án lejáró határidő ellenére nem hívta vissza diplomatáját a nyugat-afrikai országból. Emmanuel Macron francia pedig kijelentette, hogy diplomatájuk Nigerben marad.
Párizs hivatalosan egyelőre kizárta a katonai kivonulást Nigerből, ahol 1500 katona állomásozik a niameyi légitámaszponton, valamint az ország déli részén fekvő Ouallamban és Ayoruban a nigeri erőkkel együtt, a Niger, Burkina Faso és Mali közötti, úgynevezett „hármas határ” övezetben,
amely az Iszlám Állam iszlamista szervezet dzsihadistáinak menedékhelye.
