Az orosz–ukrán háború 565. napja – Friss hírek
Az orosz légvédelem két ukrán drónt semmisített meg Belgorod régióban hétfőn kora reggel – közölte Telegram-csatornáján az orosz hadügyminisztérium. Vjacseszlav Gladkov, a terület kormányzója pedig arról írt, hogy a támadásban nem sérült meg senki.
A brit hadügyminisztérium hétfői jelentése szerint idén Oroszország 420 ezer hivatásos katonát kíván toborozni. Az X-en közzétett összefoglaló szerint szeptember 3-án 280 ezernél járhatott az orosz hadseregbe lépők száma. A háború azonban a munkaerőpiacon is nyomot hagy, így a brit összegzés idézi a Jegor Gajdar Gazdaságpolitikai Intézet adatait, melyek szerint az orosz iparban már 42 százalékon állt júliusban a munkaerőhiány, ami 7 százalékkal magasabb az áprilisi értéknél.
A sorozás területén ugyanakkor az IT-szektorban igyekszik Moszkva megőrizni a munkaerőt a brit értékelés szerint, miután az iparágban különösen akuttá vált a munkaerőhiány, mivel tavaly óta 100 ezer IT-dolgozó hagyta el az országot. Putyin rendeletet írt alá, hogy az IT-alkalmazottak a korábbi 27 helyett 30 éves korukig mentesülnek a toborzás alól.
A jövő márciusi elnökválasztásig a britek szerint nem valószínű széles körű mozgósítás az országban.
A vasárnap zárult orosz helyhatósági választásokat – melyeket a megszállt ukrán területeken is megtartottak – Putyin Egységes Oroszország pártja dominálta. A párt az összes vitatott tartományi kormányzói széket elnyerte – írja a Reuters.
Visszatáncolt korábbi kijelentése mögül Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök, aki korábban arról beszélt, hogy nem tartóztatnák le Putyint Brazíliában. A G20 Indiát követő soros elnökeként tett kijelentése ugyanis ellentétes azzal, hogy Brazília tagja az orosz elnök ellen elfogatóparancsot kiadó Nemzetközi Büntetőbíróságnak. Lula hétfőn már azt mondta, hogy erről a brazil igazságszolgáltatási rendszer dönt – írja a The Guardian.
