Több mint 200 ezren nyújtottak be menedékjogi kérelmet az idén Németországban a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) csütörtökön közölt adatai szerint.
Január és augusztus között 204 461 ember nyújtott be menedékjogi kérelmet Németországban, 77 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. Augusztusban 27 738 ilyen kérelmet nyújtottak be a hivatalhoz, ami 17 százalékos növekedés éves szinten.
A 200 ezernél is több menedékjogi kérelem azt jelenti, hogy 2023 különösen erős év a menekültügy és a migráció területén
– emelte ki a BAMF adatairól készített összeállításában a Die Welt című német napilap. A cikk szerint az ideinél többen csak négy másik évben érkeztek Németországba: a volt Jugoszlávia összeomlását követő háború idején, 1992-ben és 1993-ban, valamint a legutóbbi migránsválság időszakában, 2015-ben és 2016-ban.
A kérelmezők legnagyobb csoportjait szíriai, afganisztáni és törökországi állampolgárok alkotják mintegy 61 ezer, 36 ezer és 29 ezer fővel.
A szíriai és az afganisztáni állampolgárságú kérelmezők szinte kivétel nélkül megkapják a menedékjogot, bár rendszerint már áthaladtak más biztonságos országokon, mire Németországba értek.
A török állampolgárok kérelmét mintegy 85 százalékos arányban elutasítják, de legtöbbször nem sikerül őket visszajuttatni hazájukba
– tette hozzá a Die Welt, kiemelve, hogy idén eddig csupán 345 elutasított menedékkérőt vagy más okból kitoloncolt embert szállítottak Törökországba.
A német szövetségi parlamentben csütörtökön a 2024-es költségvetés belügyminisztériumi fejezetéről tartott vitában a legnagyobb ellenzéki erő, a CDU–CSU pártszövetség felszólította a kormányt, hogy működjön együtt egy azonnali intézkedéseket tartalmazó csomag kidolgozásában, amely a mostani migrációs válság kezelését szolgálná.
A CDU–CSU szerint a többi között arra van szükség, hogy ne csak a bajor–osztrák határon, hanem Németország teljes keleti határszakaszán folytassanak állandó ellenőrzést, a menedékkérők ellátásában pedig csökkentsék a készpénz, és növeljék a természetbeni ellátás arányát. A CDU–CSU azt is sürgeti, hogy európai uniós szinten szakítsanak a mindenkit megillető, alanyi jogon járó menekültstátuszra vonatkozó eljárás eddigi gyakorlatával. Ehelyett azt szeretnék, hogy az EU területén ne lehessen menedékjog iránti kérelmet benyújtani, és a közösség döntsön arról, hogy a területén kívül tartózkodó menedékkérők közül kiket fogad be és hogyan helyez el.
Az elképzelés szerint az EU egy évi 300-400 ezer fős menedékkérő kontingenst fogadna be és osztana szét az együttműködéshez csatlakozó tagállamok között.
A német kormánypártok – a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) – elutasítják a CDU–CSU javaslatát. Felfogásuk szerint az EU területére lépni és menedékjogot kérni alapvető emberi jog. A németországi ellátórendszerre nehezedő nyomás enyhülését a tervezett EU-s reformtól várják. Eszerint az úgynevezett határeljárás keretében a menedékjog megszerzésére csekély eséllyel rendelkező kérelmezőket a közösség határán kialakítandó állomásokon kell elhelyezni, akár menekültügyi őrizet alatt. A menedékkérelmük elutasítása esetén közvetlenül ezekből a létesítményekből kell majd őket visszajuttatni hazájukba.
