Jóváhagyta szerdán az Európai Tanács határozatát az Európai Parlament, amely 705-ről 720-ra emeli az uniós parlament tagjainak számát a következő ciklusban, így 12 tagállam jut összesen 15 új képviselői helyhez.
A tagállami vezetőket tömörítő tanács az EP júniusi jelentése alapján döntött a 15 fős bővítésről, amit az EU népességének változása indokol. A határozatnak két-két képviselői helyet köszönhet Franciaország, Spanyolország és Hollandia, míg az osztrák, dán, belga, lengyel, finn, szlovák, ír, szlovén és lett képviselők száma eggyel nő.
A határozatot 515 képviselő szavazta meg 74 ellenében, míg 44-en tartózkodtak a kérdésben.
A 2024. június 6. és 9. között esedékes választásokon már a megnövelt számú képviselői mandátum sorsáról dönthetnek az európai választók.
Az EP létszámát minden választás előtt felülvizsgálják az uniós szerződésekben meghatározott elvek alapján, amelyek szerint a testületnek maximum 750 tagja és egy elnöke lehet, és egy tagállamnak sem lehet hatnál kevesebb vagy 96-nál több képviselője. A voksolásra ötévente kerül sor.
A szavazáson a nemzeti pártok indulnak, ám az európai törvényhozásban a képviselők általában nemzetek feletti frakciók tagjai lesznek. A legtöbb tagállami párt európai szintű politikai párthoz kapcsolódik. A legkevesebb képviselővel, hattal Málta rendelkezik, míg a legtöbb képviselőt Németország delegálja, 96-ot.
A legutóbbi választáson, 2019 májusában 751 képviselő került be az európai törvényhozásba, ám ez a létszám a Brexit után 705-re csökkent. A képviselői helyek elosztását az európai uniós szerződések határozzák meg. Az európai parlamenti választásokat az egyes tagállamok választási szabályai szerint bonyolítják le.
