Franciaországban is tombol az izraeli háború
Az Európa legnagyobb zsidó és muszlim közösségének otthont adó Franciaországban az izraeli háború nagyobb feszültséget okoz, mint bárhol máshol a kontinensen, s bár a konfliktus több ezer kilométerre van, a kormánynak itt is fel kell készülnie a terrortámadásokra és a zavargásokra – írta a Bloomberg.
A háború az iskoláktól a fociig mindenhol konfliktusokat okozott.
Múlt hétvége óta több Izrael- és palesztinpárti tüntetésen is tömegverekedések alakultak ki. Pénteken az észak-franciaországi Arras városában egy muszlim támadó halálra késelt egy tanárnőt. Szombaton a Louvre múzeumot és a versailles-i kastélyt, a főváros két legfontosabb turisztikai célpontját is evakuálni kellett egy bombafenyegetés miatt, az intézmények azóta sem nyíltak újra.
Az országban forronganak az indulatok, a kormány a legmagasabb szintű terrorkészültséget rendelte el, és mintegy hétezer katonát vezényeltek ki az utcára, hogy kiegészítsék a fokozott rendőri jelenlétet.
Hiába vagyunk több ezer kilométerre a háborútól, hazánkban rendkívül negatív légkör alakult ki, és attól tartok, hogy a közel-keleti erőszakhullám tovább fokozza az ellenségeskedést a kisebbségeink között
– nyilatkozta Gerald Darmanin belügyminiszter egy televíziós interjúban. Bár Franciaország a világ egyik legszekulárisabb állama, az utóbbi években a vallási alapú erőszak egyre gyakoribb, amiért sokan az Afrikából és a Közel-Keletről érkező migránshullámot okolják.
A náci korszak után ezt el nem tudtuk volna elképzelni: Antiszemita támadásokra készülnek Európa nagyvárosaibanMiközben múlt szombaton a Hamász megindította támadását Izrael ellen, az európai zsidó közösségek szinte azonnal veszélybe kerültek. |
A külügyminisztérium adatai szerint Franciaország vesztette el a legtöbb állampolgárt Európában a Hamász Izrael elleni támadásaiban – a krízis miatt Emmanuel Macron elnök országos beszédet mondott a tévében, és megpróbálta nyugalomra inteni a lakosságot. Ez azonban korántsem volt elég arra, hogy elfojtsa a forradalmi hangulatot.
A francia zsidóknak jó okuk van az aggodalomra
Darmanin szerint a Hamász október 7-i akciója óta 189 antiszemita bűncselekmény történt Franciaországban – köztük iskolák és zsinagógák közelében is –, a fenyegető graffitiktől kezdve a késes támadásokig.
A franciaországi zsidók száma közel 600 ezer, ezzel szemben
a muszlim kisebbség, amely elsősorban az ország korábbi észak-afrikai gyarmatairól származik, több mint ötmillió főt számlál.
A két csoport között pedig történelmi a feszültség, és az erőszakos támadások sem ritkák, 1982-ben például egy muszlim terrorista hat embert ölt meg egy robbantással a zsidó negyed szívében.
Franciaországban az antiszemitizmus történelmileg a szélsőjobboldalról származott, már a második világháború előtt is komoly probléma volt. Az elmúlt néhány évben azonban minden zsidó, aki egy ilyen támadásban vesztette az életét, egy radikális iszlamista áldozata volt
– mondta Gerard Unger, a CRIF zsidó jogvédelmi szervezet helyettes vezetője.
Óriási menekülthullám van mozgásban a Gázai övezetbenA Gázai övezet lakosságának csaknem fele már elhagyta otthonát, miután Izrael erre szólította fel őket. Eddig mintegy egymillió belső menekültről tudni. |
A konfliktus a helyi politikát is felbolygathatja
Az iszlamista és migráns terrorizmustól félő zsidók emiatt egy meglepő szövetségesre találtak, mégpedig a szélsőjobboldali Marine Le Pen pártjában, aki az elmúlt években egyre keményebben lépett fel az antiszemitizmus ellen, és a háború kirobbanása után is nyíltan Izrael pártját fogta.
A francia zsidók szerint az elmúlt évtizedekben a kormányok a kisujjukat sem mozdították az egyre növekvő muszlim erőszak ellen, amelynek szerintük ők az első számú célpontjai.
Miközben Le Pen kiállt a zsidók mellett, a szélsőbaloldali – és tradicionálisan a kisebbségeket támogató Jean-Luc Melenchon nem volt hajlandó terrorszervezetnek nevezni a Hamászt, tovább táplálva pártja Izrael-ellenes megítélését.
Ez a vonakodás elmélyítette a repedéseket abban a baloldali szövetségben, amelyet a NUPES pártjával kötöttek közvetlenül a 2022-es parlamenti választások előtt. Akkor a koalíció segített abban, hogy Macron ne tudjon teljes többséget szerezni, de a baloldal csak akkor tarthatja meg a nemzetgyűlésben birtokolt jelentős hatalmát, ha egységes marad.
Izraeli háború: egyelőre nem tudják kihozni a Gázában ragadt tizenöt magyartA magyar külügy tizenöt magyarról tud, akik Gázában tartózkodnak. Többnyire olyan nőkről van szó, akik ott házasodtak. A Külügyminisztérium dolgozik rajta, hogy kimenekítsék a magyar állampolgárokat a területről. |
Ruff Bálint a valaha volt legnagyobb átvilágítást jelentette be – kiderült, mikor kezdi el a munkát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal
Be sem ült a székbe, máris temeti a projektet: Vitézy Dávid szerint az életben nem fognak 200-zal száguldani a vonatok a Budapest–Belgrádon
