Izrael és a Hamász háborújában egyre nagyobb annak a veszélye, hogy a konfliktus a teljes Közel-Keletre kiterjed. Különös aggodalomra ad okot az Izrael ősellensége, Irán szerepe. Irán pénzzel és fegyverekkel látja el a Hamászt, amelyet az Egyesült Államok és az terrorista csoportnak minősített, valamint a Hezbollahot, az Izraellel rendszeresen összecsapó libanoni milíciát. Izrael és Irán évek óta árnyékháborút folytat, támadják egymást szárazföldön, levegőben és tengeren – Irán erre közvetítőket használ. Eddig igyekeztek elkerülni a nyílt összecsapásokat, amelyek a totális háború kirobbanásának kockázatával járnának, de ez a veszély egyre nagyobb.
Hogy reagált Irán a háborúra?
Az iszlám vezetés ünnepelte a háborút kiváltó támadást, amelyben a Hamász gázai harcosai lerohanták az izraeli katonai támaszpontokat és falvakat, 1300 embert megöltek és mintegy 200-at túszul ejtettek. Ali Khamenei iráni legfelsőbb vezető közölte:
kezet csókolunk azoknak, akik a támadást kitervelték.
Irán ugyanakkor tagadta, hogy részt vett volna a támadásban, és amerikai és izraeli tisztviselők közölték, hogy nincs közvetlen bizonyítékuk arra, hogy aktív szerepet játszott volna. Irán fogadkozott, hogy az izraeli megtorló támadásokra, amelyek több ezer ember halálát okozták Gázában, az úgynevezett iráni ellenállási tengely – amely Izrael- és Nyugat-ellenes csoportokat foglal magában Libanonban, Szíriában, Irakban, Afganisztánban és Jemenben - válaszolni fog. Hoszein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter október 16-án arra figyelmeztetett, hogy
az Izrael és a Hamász közötti háború több frontra való kiterjesztése „elkerülhetetlenül közeledik”.
Olajembargóra szólított fel, amelynek túl sok hatása nem lesz, lévén Izrael nyersolajellátásának csak minimális részét szerzi be a közel-keleti kitermelőktől.
Honnan ered az ellenségeskedés?
Az 1950-es évektől kezdve, Irán utolsó uralkodója, Mohammad Reza Pahlavi sah uralkodása idején a két állam még szövetséges volt, de a barátság hirtelen véget ért az 1979-es iráni iszlám forradalommal. Az ország új vezetői megszakították a kapcsolatokat Izraellel, és határozott álláspontot foglaltak el a zsidó állammal szemben, imperialista hatalomként elítélve azt a Közel-Keleten, és támogatva az ellene rendszeresen harcoló csoportokat.
Izrael úgy véli, hogy Irán atomprogramja egzisztenciális fenyegetést jelent számára. Irán folyamatosan hangoztatja, hogy nem törekszenek atomfegyverek létrehozására. Az izraeliek viszont egy olyan dokumentumtárra mutatnak rá, amelyet hírszerzésük 2018-ban csempészett ki Iránból, és amely ennek ellenkezőjét sugallja. Izraeli tisztviselők többször utaltak arra, hogy
ha Irán eljutna a fegyverkezési képesség határára, akkor légierővel támadnák nukleáris programját,
ahogyan tették ezt Irak esetében 1981-ben és Szíriában 2007-ben.
Mi a Hezbollah?
1982-ben Izrael megszállta északi szomszédját, Libanont, hogy megsemmisítse az ottani palesztin gerillabázisokat. Válaszul az iszlám Iránban uralkodó síita ághoz tartozó libanoni muszlimok megalakították a Hezbollah nevű milíciát. Csoportjuk bizonyos mértékig Irán első számú biztonsági erejének, az Iszlám Forradalmi Gárdának a helyettesévé vált. 2006-ban Izrael és a Hezbollah nagy háborút vívott, amelyben az izraeli légicsapások hatalmas károkat okoztak Libanon infrastruktúrájában. Azóta a két fél rendszeresen csapást mér egymásra. Ezek az ellenségeskedések az újabb Izrael–Hamász háború nyomán fokozódtak.
A Hezbollah feltételezések szerint több mint 100 ezer rakétából és rakétából álló arzenállal rendelkezik
(egyes becslések 130-150 ezerre teszik ezek számát), amelyek közül néhány elérheti Izrael központi részét, Tel-Avivot.
Hogy kerül Szíria a képbe?
Izrael és Irán új árnyékhadszínteret talált 2011-ben, amikor Szíriában kitört a polgárháború. A háború során Irán katonai jelenlétet épített ki az országban, hogy támogassa szövetségesét, Bassár el-Aszad elnököt, és megkönnyítse a Hezbollahnak szánt fegyverek szárazföldi szállítását Iránból Libanonba Irakon és Szírián keresztül. A fegyveráramlás megállítására és az északi határán lévő második ellenséges jelenlét ellensúlyozására Izrael több száz csapást hajtott végre Szírián belül a fegyverszállítmányok és más célpontok ellen, amelyekről azt állította, hogy Iránhoz és szövetségeseihez kapcsolódnak.
Mi zajlik a tengeren?
A két országok ellenségeskedése 2019-ben már a tengerekre is kiterjedt. Ez azért óriási probléma, mert a világ olajellátásának kulcsfontosságú útvonalain zajlanak le támadások. Bár
sem Izrael, sem a jelentős olaj- és gázkitermelő Irán nem vállalta a felelősséget a másikhoz kapcsolódó hajók elleni támadásokért,
az általános vélekedés szerint igenis nagy szerepük van benne. Emberáldozatokat ez idáig csak nagyon ritkán követeltek a támadások, 2021 júliusában egy brit és egy román hajós meghalt, amikor az Ománi-öbölben egy izraeli üzemeltetésű hajóra csapást mért egy drón, amely amerikai szakértők szerint Iránhoz köthető. A korábbi célpontok között szerepeltek Szíriába szánt olajat szállító iráni tartályhajók; egy iráni hajó Jemen partjainál, amely a Forradalmi Gárda úszó bázisaként szolgált; valamint izraeli tulajdonban lévő vagy Izraelhez köthető teherhajók.
Mi a helyzet a szárazföldön?
Bár Irán eddig többnyire nem reagált érdemben a szíriai érdekeltségeire mért izraeli csapásokra, volt példa az ellenkezőjére is. 2018-ban az ottani erők rakéták sorát lőtték ki izraeli állások felé a Golán-fennsíkon. A térséget Izrael az 1967-es háborúban foglalta el Szíriától, majd később annektálta azt. Izrael sokkal nagyobb erődemonstrációval válaszolt.
Iráni vádak szerint a zsidó állam állt öt iráni atomtudós 2010 óta elkövetett meggyilkolása és több, Iránon belüli nukleáris létesítmény elleni támadás mögött áll. 2021 áprilisában Irán Izraelt hibáztatta és bosszút esküdött a legnagyobb urándúsító létesítményében, Natanzban történt robbanásért, amely állítása szerint jelentős károkat okozott a berendezésekben. Kevesebb mint egy éven belül ez volt a második alkalom, hogy a létesítményt robbanás érte. Izrael nem erősítette meg és nem is tagadta, hogy felelős lenne bármelyik támadásért. 2021 októberében egy iráni tábornok azt mondta, hogy valószínűleg Izrael áll egy kibertámadás mögött, amely megbénította a benzinkutakat Irán-szerte. Januárban pedig, miután egy iráni lőszerraktárat Iszfahán központi város közelében dróncsapás ért – több amerikai lap is Izraelt tette felelőssé a támadásért.
