A kínai közalkalmazottak, bankok és az államhoz köthető vállalatok alkalmazottai egyre szigorúbb korlátozásokkal szembesülnek a magánemberként tett külföldi utazásuk esetében, és a hatóságok a külföldiekkel fenntartott kapcsolataikat is vizsgálják a határokon túlról érkező befolyás csökkentése érdekében.
Fotó: AFP
Tíz jelenlegi és volt közalkalmazott számolt be a Reutersnek arról, hogy a korlátozások folyamatosan szigorodnak 2021 óta. A hatóságok esetenként megtiltják a külföldi utazást, megszabják annak időtartamát és gyakoriságát, szigorították az engedélyezési folyamatot, elutazás előtt pedig képzésre küldik az embereket. Az érintettek szerint e lépéseknek semmi közük a koronavírus-járványhoz, de a feltételek szigorodtak, amióta januárban ismét megnyitották a határokat.
Bár a közalkalmazottak a kérdés kényessége miatt névtelenül nyilatkoztak, állításukat alátámasztja, hogy a brit hírügynökség az elmúlt két évben legalább nyolc olyan nyilvános közleményről tud, amelyben kormányzati szerv, például a nyugdíjalap tudatta, hogy szigorítja az alkalmazottai külföldi utazásait, bár nem hozta nyilvánosságra a változás minden részletét.
Személyes beszámolók és kormányzati dokumentumot bizonyítják azt is, hogy a központi és helyi hatóságok igyekeznek feltérképezni az alkalmazottak külföldhöz kötődő személyes és családi kapcsolatait is.
Fotó: GIANLUIGI GUERCIA / AFP
Két kínai szakértő szerint az intézkedések tükrözik Hszi Csin-ping elnök politikáját, amely a nemzetbiztonságra összpontosít a Nyugattal való feszült kínai kapcsolatok közepette. Peking az elmúlt hónapokban arra ösztönözte polgárait, hogy vegyenek részt a kémkedés elleni tevékenységben, és új törvényeket vezetett be, amelyek kiszélesítették a kémkedés fogalmát.
„Peking egyre paranoiásabb a nyugati kémkedés fenyegetése miatt, és a kormányzati alkalmazottak külföldre távozásának megakadályozása az egyik módszere lehet a veszély csökkentésének” – vélekedett a hírrel kapcsolatban Neil Thomas, az Asia Society Policy Institute washingtoni Kína-elemző központjának (Asia Society Policy Institute’s Center for China Analysis) kínai politikával foglalkozó munkatársa.
Thomas szerint a politikai ideológia is szerepet játszik, mivel
Hszi inkább „belső ötleteket keres”, mintsem a Nyugattól inspirálódna.
Sem a kínai kormány nevében médiakérdéseket kezelő tájékoztatási hivatal, sem az érintett állami vállalatok nem válaszoltak a Reutersnek az utazási korlátozásokkal vagy az adatgyűjtéssel kapcsolatos kérdéseire.
Fotó: Chintung Lee
A hírügynökség azonban emlékeztetett, hogy
a magas rangú kormányzati vezetőkre és a bizalmas információkhoz hozzáférő vállalati vezetőkre régóta vonatkoznak magánutazási korlátozások.
Az újdonság, hogy immár érvényesek a közalkalmazottakra is, akiknek a száma a legfrissebb, hozzáférhető adatok szerint elérte a hétmilliót, az állami vállalatoknál dolgozóké pedig a hetvenmilliót – igaz, ez a legfrissebb adat 2015-ös.
A négy legnagyobb pénzintézet közé tartozó China Construction Bank alacsonyabb beosztású alkalmazottai évente egyszer utazhatnak magánemberként külföldre, és akkor is csak legföljebb 12 napra, mondta el a Reutersnek két érintett bankár, akik közül az egyik közel húsz éve dolgozik a cégnél. Mindketten akkor értesültek a korlátozásról, amikor az év elején szabadságot kértek.
Az Államtanács közvetlen fennhatósága alá tartozó Kínai Fejlesztési Bank egyik nagy részlegénél senki sem utazhat az idén külföldre, és személyes beszámolók szerint a korlátozások kiterjednek az állami iskolákban tanítók egy részére is. Így nem csoda, hogy a világ hiába várja a kínai turistákat.
