Kétségtelenül szörnyű, borzasztó, ami történt Izraelben, de az sokkal inkább hasonlít egy terrorcselekmény-sorozatra, mintsem egy „hagyományos értelemben vett” háborúra – hangsúlyozta Anton Bendarzsevszkij, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. Így tehát
párhuzamot sokkal inkább a 9/11-es eseményekkel lehet vonni, nem pedig az ukrajnai háborúval.
A hasonlóság is több a World Trade Center ikertornyait ért terrortámadással, ugyanis sok a civil áldozat, és nem területszerző hadjáratról van szó, sokkal inkább a megfélemlítés a támadás célja.
A szakértő szerint tehát a konfliktus nem vonja maga után a térség destabilizációját,
erre csak akkor van esély, ha több ország is beszáll a konfliktusba. Most lokális terrorcselekmény-sorozatként értelmezhetőek a történtek. Így tehát annak ellenére, hogy most minden figyelem Izraelre összpontosul, egy gyorsan lefolyó fegyveres konfliktusról van szó.
Ugyanakkor persze még ha az izraeli erők helyre is állítják a rendet, a mélyben gyökerező arab–izraeli konfliktus ettől nem oldódik meg – hangsúlyozta Anton Bendarzsevszkij, aki szerint Ukrajna egyértelműen prioritással bír Európa számára.
Persze, most kék-fehérben pompázik minden, az országok együttéreznek Izraellel, de a címoldalakat hamarosan ismét Ukrajna uralja majd
– foglalta össze véleményét a szakértő. Attól még, hogy – amint – Izrael kontrollálja a helyzetet, a konfliktus nem oldódik meg a Közel-Keleten, de a mostani háború véget ér. Bendarzsevszkij szerint az azonban kulcskérdés, hogy más szereplők bekapcsolódnak-e a konfliktusba – ha igen, akkor a helyzet gyökeresen megváltozik.
Erre azonban nincs érdemi esély, ugyanis az Egyesült Államok továbbra is az arab–izraeli közeledésre voksol. Európa és az egész „nyugati világ” érdeke a megbékélés. Némi kockázatot Irán jelent, amely nyíltan kimondja, miszerint nem érdeke, hogy az arab világ megegyezzen Izraellel.
Oroszország viszont érdekelt a destabilizációban, azt már most is látni, hogy az orosz sajtó máris arról cikkez, hogy „Ukrajnát magára hagyták…”
– ez azonban Bendarzsevszij szerint tévedés. A Kreml „diplomatikusan” úgy fogalmazott, hogy a feszültséget a tárgyalóasztalok mellett kell rendezni, azaz nem állt ki nyíltan Izrael mellett, egyszóval Oroszország „balanszírozik”.
Egyiptom egyfajta „mediátort játszik”, azaz habár alapvetően oroszbarát, most kevés sikerrel, de a túszok elengedéséről tárgyal a felekkel.
A fókusz Ukrajnán marad
Ezekben a napokban nincsenek igazán jelentős események az ukrajnai háborúban, illetve sajnálatos módon a közvélemény is „hozzászokik” a konfliktushoz, így érthető, hogy miért szól most minden Izraelről.
Azonban a szakértő szerint ez egy átmeneti állapot, a fókusz nem tolódik el a Közel-Kelet felé. Összességében töretlenül nő az Ukrajnába tartó támogatás mennyisége, függetlenül attól, hogy a közép-európai politikusok mit mondanak – hangsúlyozta az igazgató.
Putyinnak jól jön
Mára az is világossá vált, hogy ugyan a közelgő elnökválasztás ellenére sem tud nagy eredményeket felmutatni az orosz elnök, de Putyinnak nem is jön rosszul a háborús helyzet. Miután az orosz propagandát teljes mértékben uralja a „különleges katonai művelet”, és annak hangsúlyozása, hogy a kollektív Nyugat sem tudja térdre kényszeríteni Oroszországot, az elnököt akár még erősítheti is a háború. Emellett az Oeconomus vezetője szerint
minden gondot meg lehet magyarázni a szankciókkal, és az orosz politikai vezetés vállát az életszínvonal emelésének kényszere sem nyomja,
ugyanis a stagnáló helyzetre is jó magyarázat a háború. Nem is beszélve arról, hogy a különleges helyzetben életben lehet tartani a cenzúrát, és a sajtóra nehezedő politikai nyomást – legutóbb a YouTube betiltása került szóba Oroszországban. Ugyan a tömeges mozgósítás elkerülhetetlen, de arra csak az elnökválasztás után van esély – zárta gondolatait Anton Bendarzsevszkij.
