A palesztin államiság kérdése ismét előtérbe került az Izrael és a Hamász között folyó háború miatt, de tudósok, diplomaták és nemzetek sem értenek egyelőre egyet abban, létezik-e az egyáltalán.
Fotó: AFP
Az államisággal kapcsolatban két teória létezik, emlékeztetett összeállításában a Deutsche Welle internetes kiadása: a deklaratív és a konstitutív. Előbbi szerint akkor beszélünk államról, ha az megfelel az 1933-as Montevideói Egyezmény foglaltaknak, vagyis területén állandó népesség él, meghatározottak a határai, van saját kormánya és képes kapcsolatra lépni más államokkal.
A konvenció kimondja, hogy egy állam politikai létezése „független más államok elismerésétől”. „Az államnak már az elismerés előtt is joga van megvédeni integritását és függetlenségét, gondoskodni a megőrzéséről és a jólétéről, és ebből következően úgy szervezni magát, ahogyan azt jónak látja, törvényt alkotni az érdekeiről, igazgatni a szolgáltatásait, és meghatározni a bíróságai joghatóságát és hatáskörét” – fogalmaz a dokumentum.
A második, konstitutív elmélet viszont Montevideói Egyezménnyel ellentétben azt állítja, hogy egy állam csak akkor tekinthető államnak, ha a világ többi része elismeri annak.
Ez az elmélet nincs jogilag kodifikálva, a modern államiságot a nemzetközi jog és a diplomácia kérdésének tekinti.
Fotó: AFP
Megfelelnek-e a palesztin területek az állam fogalmának?
Tudósok körében nincs konszenzus a kérdést illetően. A válasz egyesek szerint igen, mások szerint viszont nem. Néhányan azzal érvelnek, hogy nem is szabad a Montevideói Egyezményt használni ebben az esetben, a palesztinok leginkább a nemzetközi elismerésen keresztül reménykedhetnek önálló államuk létrehozásában.
Jól haladnak ezen az úton, hiszen
az ENSZ 193 tagállama közül 139 államként ismerte el a palesztin területeket.
Ennek ellenére nem csatlakozhatott a világszervezethez, ehhez ugyanis a 15 tagú Biztonsági Tanács legalább kilenc tagjának a hozzájárulása kellene – valamint az, hogy az öt állandó tag közül egy se vétózzon. A BT öt állandó tagja Kína, Oroszország, Franciaország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok.
Utóbbi három nagyhatalom nem ismeri el államként a palesztin területeket, és állítása szerint addig nem is fogja, amíg a palesztin konfliktust Izraellel nem rendezik békés úton. Az 1990-es években sok reménnyel kecsegtető békefolyamat azonban már régóta megtorpant, és kérdés, mikor kezdődhetnek meg újra a tárgyalások a kétállami megoldásról, a független és önálló Palesztina megalakításáról Izrael mellett.
Fotó: AFP
Az is megosztott, a 27 tagállam közül kilenc ismeri el a palesztin államiságot. A lap azonban fontosnak tartja kihangsúlyozni, hogy ezek közül mind kommunista utódállam, amelyek még azelőtt ismerték el a palesztin államot, hogy csatlakoztak volna az EU-hoz. Közéjük tartozik Magyarország is, amely diplomáciai képviseletet tart fenn a ciszjordániai Ramallahban. Uniós tagállamként egyedül Svédország tette meg ezt a lépést.
Az ENSZ Közgyűlésen részt vehetnek
A palesztinok 2012-ben megfigyelői státuszt kaptak az ENSZ-ben, ami azt jelenti, hogy részt vehetnek a közgyűlés ülésein, és irodákat tarthatnak fenn a világszervezet New York-i központjában. 2015-ben felvették Palesztinát a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 123. tagjává.
Fotó: Shutterstock
Ez az egyetlen állandó nemzetközi bíróság, amely egyéneket felelősségre vonhat háborús bűncselekmények elkövetéséért. 2021-ben Fatou Bensouda, az ICC akkori ügyésze bejelentette, hogy a testület vizsgálatot indít a palesztin területek helyzetéről. A vizsgálat, amelyet Izrael elítélt, még mindig folyamatban van.
Mi az elismerés jelentősége?
Egy ország lehet elismert állam, de nem tagja az ENSZ-nek: Svájc például csak 2002-ben csatlakozott a világszervezethez, Lichtenstein 1990-ben, San Marino pedig 1992-ben. Mindegyik nemzetközileg elismert állam volt előtte is.
Palesztina nem tag megfigyelői státusza azt jelenti, hogy részt vehet ugyan a közgyűlésen, de nem szavazhat. Ez történt a minap, amikor nem sikerült elfogadtatni a közgyűlésben a felhívást a tűzszünetre Izrael és a Hamász között. A palesztin képviselő nem szavazhatott arra a határozatra sem, amelyet végül elfogadtak, és amely „humanitárius fegyverszünetet” sürgetett.
Az ellenségeskedés kirobbanása óta azonban egyre többen sürgetik ismét a független palesztin állam létrehozását, köztük Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök, és világszerte milliók vonulnak utcára, hogy ugyanezt követeljék.
