Emmanuel Macron szót emelt a francia nyelv megerőszakolása ellen

Felavathatta végre a hét elején a saját elképzelése szerint a francia nyelvnek megépített múzeumot (Cite internationale de la langue francaise) Emmanuel Macron francia elnök Villers-Cotterets-ben, ebben a kis, körülbelül 10 ezer fős vidéki városkában, ahol egyébként Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése az úr.

Az államfő felhasználta az alkalmat, hogy állást foglaljon egy aktuális kultúrháborús vitában, és támogatásáról biztosította azt a jobboldali törvényjavaslatot, amely betiltaná az úgynevezett befogadó nyelv használatát, azaz azt a baloldali körökben népszerű – gendersemlegesként aposztrofált – írásmódot, hogy a szövegekben egyaránt kiírják a szavak hímnemű és nőnemű változatát.

„Franciaország nem engedhet a divatos trendeknek” – mondta, amikor felavatta a Cite internationale de la langue francaise-t, néhány órával azelőtt, hogy a szenátus megkezdte a törvényjavaslat vitáját.

Macron is bekarcolja magát Franciaország kulturális örökségébe

A modern francia elnökök szeretik a kulturális „grand projet"”eket, azokat az impozáns emlékműveket, amelyekkel belekarcolhatják nevüket a történelembe, ahogyan Francois Mitterrand fogalmazott az 1980-as években.

Maga Mitterrand például – aki talán a leglelkesebb és legellentmondásosabb örökségépítő volt – egy üvegpiramist biggyesztetett a Louvre elé, valamint megépíttette a hatalmas Opera Bastille-t és a Nemzeti Könyvtárat – írja a France 24.

Georges Pompidou híres modern művészeti múzeumot épített Párizsban, és később az ő nevét kapta meg. Jacques Chirac pedig létrehozta a Quai Branly nemzetközi kulturális múzeumot a Szajna partján.

A gyakorlat ugyan a 21. században kiment a divatból, ám Macron újjáélesztette, amikor már 2017-ben, még elnökjelöltként szemet vetett Villers-Cotterets ékességére, az akkor még omladozó kastélyra. Saját maga felügyelte a XVI. században épült reneszánsz kastély felújítását és a francia nyelv nemzetközi központjává való átalakítását.

A frissen felavatott intézmény hatalmas könyvtárába évente nagyjából 200 ezer látogatót várnak, a cél érdekében a mesterséges intelligenciát, valamint interaktív kiállítások és kulturális rendezvények sorát is bevetve.

A legnagyobb érték a francia nyelv

Macron választását magyarázza, hogy Franciaország régóta félti nyelvét az angol meg-megújuló támadásaitól. Az évszázadok óta a vártán álló 40 tagú Academie francaise – amely a természet- és társadalomtudományokat egyaránt szolgáló Magyar Tudományos Akadémiával szemben kifejezetten a francia nyelv integritásának, használatának, szabályainak és fejlődésének biztosításáért tevékenykedik – rendszeresen tesz szemrehányást az olyan angol kifejezések használata miatt, mint például a drive-in vagy a hashtag.

A testület legújabban az amerikai ihletésű genderpolitika hatásától próbálja óvni a franciák nyelvét. A már beszivárgott gendersemlegességet francia hívei az úgynevezett befogadó nyelvvel fejezik ki, amikor a szavak hím- és nőnemű formáit is leírják, pontokkal elválasztva.

Például a zenész szót musicien.ne.s alakban írják, amely a férfi zenészre (musicien), a női zenészre (musicienne) és a férfi és női többes számra (musiciens, musiciennes) is utal.

A szenátorok által aztán még hétfőn meg is szavazott tilalom kiterjedne a közigazgatási dokumentumokra, álláshirdetésekre, munkaszerződésekre, a vállalatok belső szabályzataira, valamint a jogi aktusokra, például a bírósági dokumentumokra is. A feltételes mód használata még mindig indokolt, hiszen ahhoz, hogy törvénnyé váljon, az alsóháznak, vagyis a nemzetgyűlésnek is meg kell szavaznia.

Ha viszont az alsóházban támogatásra találna, Macronnál már könnyű dolga lenne, hiszen amint az elnök hétfőn kijelentette:

A villers-cotterets-i kastélyban vett vívóleckéket Alexandre Dumas

Idősebb Alexandre Dumas szülővárosaként Villers-Cotterets mindenesetre zseniális választás a múzeum számára. A Három testőr és a Monte Cristo grófja szerzője még kardvívó órákat is vett a kastélyban. A legfontosabb történelmi esemény mindazonáltal évszázadokkal korábban történt a kisvárosban, ugyanis I. Ferenc francia király 1539-ben itt írta alá rendeletét, amely a franciát tette a királyság hivatalos nyelvévé az olyan regionális nyelvek helyett, mint az okcitán vagy a korabeli európai lingua franca, azaz a latin.

A Párizstól mintegy 80 kilométerre északkeletre fekvő, 10 ezer lakosú város és a környező régió a gyárak bezárása és a magas munkanélküliség miatt a Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés fellegvárává vált.

– mondta Macron, némileg a nemzeti összetartás szükségességére is utalva.

A múzeum honlapja ugyanakkor kiemeli, hogy már nem Franciaország a legnépesebb frankofón ország – az első helyen a Kongói Demokratikus Köztársaság áll nagyjából 100 millió lakossal.

A kastély ad otthont jövőre a frankofón világ 19. csúcstalálkozójának, amelyre 88 vezetőt hívnak meg.