Ukrajna arra kényszerülhet, hogy elhalassza az állami alkalmazottak bérének és a nyugdíjaknak a kifizetését, amennyiben az és az Egyesült Államok nem teljesíti a jövő év elején az ország támogatására tett ígéreteit – közölte az ország gazdasági minisztere, Julia Szviridenko.
A miniszterelnök-helyettesi pozíciót is betöltő politikus szerint a támogatások elapadásával az ország gazdasága ismét túlélő üzemmódra vált, miután idén már ismét növekedni tudott, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslései szerint, mintegy 4,5 százalékos ütemben.
Szviridenko szerint a támogatások kulcsfontosságúak és azokra az országnak sürgős szüksége van. Ukrajnának a következő évre mintegy 37 milliárd dollárnyi külső segítségre van szüksége, azonban az amerikai részről ígért 60 milliárd dollár elakadt a washingtoni törvényhozás útvesztőjében, míg az európai támogatást a magyar kormány vétózta meg. Az EU vezetői február 1-jén találkoznak újra, hogy kerülőutat találjanak Kijev finanszírozására.
A tárcavezető reményét fejezte ki abban, hogy februárban az unió képes lesz dönteni hazája támogatásáról, ami így még március vége előtt megérkezhet. Kijev már szeptember óta igyekszik spórolni és átrendezni a kiadások prioritásait, hiszen ez idő tájt kezdett megingani a nyugati támogatások ígérete.
Ukrajna növelte a bankokat sújtó extraprofitadót és a másfél százalékos, kiegészítő jövedelemadó bevételeit is az önkormányzatokból a központi büdzsébe terelte. Ám Szviridenko szerint ennek ellenére hiánnyal néz szembe, így a decemberben érkező 5 milliárd dollárnyi nemzetközi támogatás és nem lesz elegendő a kiadások fedezésére – írja a Financial Times.
A politikus szerint Ukrajna a hadi és adósságszolgálati kiadásokat részesíti majd előnyben,
ám ez bizonyos szociális szektorok alulfinanszírozásához vezethet. Mintegy 500 ezer közszolga, 1,4 millió tanár és 10 millió nyugdíjas járandóságának kifizetése késhet, ha nem érkeznek meg az ígért támogatások.
Egyes nyugati tisztviselők szerint ugyanakkor a belföldi hitelfelvétel vagy a monetáris finanszírozás – amikor az államadósságot a központi bank veszi meg – néhány hónapot nyerhet az ország, ám ez az elszabadulásával és a pénzügyi rendszer stabilitásának megingásával járhat.
Mind az állami kiadások erőteljes csökkentése, mind az elszabaduló infláció gyengítené az ukrán gazdaságot és aláásná az adók alapját, még inkább a nemzetközi támogatásokra utalva az országot, noha
Kijev az idei első 11 hónapban 4,4milliárd dollárral több adót volt képes beszedni, mint a tavalyi év azonos időszakában.
Szviridenko felhívta a figyelmet, hogy az EU 50 milliárd eurós csomagjának része volt egy 8 milliárd eurós kockázatmegosztási garancia is, aminek segítségével Kijev mintegy 30 milliárd eurós külföldi magántőkét igyekezett az országba csábítani. A politikus szerint nem csupán a makroökonómiai stabilitásról van szó, de a felépülés és az ukránok hazatérésének az alapfeltételeiről is.
Az ukrán menekültek hazatéréséhez ugyanis a gazdaság tartós gyógyulására van szükség, ami aztán tovább erősíthetné az ország gazdaságát. Noha a 18,9 százalék az országban, bizonyos szektorokban munkaerőhiány nehezíti a termelést.
Miután az ország hagyományos exportútvonalai lezárultak, a kivitelt számos szűk keresztmetszet nehezíti, ezért a kormány a korábbi nyersanyagexport helyett a feldolgozott termékek kivitelét részesíti előnyben.
Az orosz fekete-tengeri blokád megtörésével Ukrajna képes nyereséget elkönyvelni gazdasági téren is, így novemberben 70 százalékkal nőtt a kivitel az előző havihoz képest Szviridenko szerint, ám az útvonal védelméhez további nyugati légvédelmi eszközökre is szükség lenne. A miniszter szerint hazáján segítene az is, ha Lengyelország feloldaná az ukrán–lengyel határátkelőket érintő kamionos blokádot. Az ukrán exportőrök 160 millió dollárt, az ukrán importőrök pedig 700 millió dollárt vesztettek a tiltakozások miatt a politikus szerint.
