Nurszultan Nazarbajev: a Nyugat és a NATO koncepciózusan halad az orosz határok felé
Kazahsztán első elnöke, az országot harminc évig vezető, Nurszultan Nazarbajev azt mondta, hogy a nyugati országok szisztematikusan oroszellenes politikát folytatnak, lehetővé téve a NATO számára, hogy egyre közelebb kerüljön Oroszország határaihoz. Ez áll a Kazahsztán függetlenségének kikiáltása óta az országot vezető politikus „Életem. A függőségtől a szabadságig” címmel jelent megjelent könyvében, amit december 1-jén mutattak be.
Nazarbajev a Szovjetunió első elnökének, Mihail Gorbacsovnak a hibáját emelte ki, aki nem dokumentálta a Nyugatnak azt az ígéretet, hogy a NATO nem lép előre keletre. James Baker, aki akkoriban az Egyesült Államok külügyminisztere volt, meg is említette ezt neki az egyik beszélgetésében – mondta Nazarbajev az Iszvesztyja tudosítása szerint.
Ő (Gorbacsov – a szerk.) szót fogadott, és úgy tűnt, lezárta ezt a témát. Ez egy hivatásos politikus cselekedete? A Nyugat, amely csak helyenként tartja tiszteletben, máshol pedig nem is tartja be az írásos megállapodásokat, nagyon könnyen elszállt ettől a szóbeli ígérettől. Azóta az egykori szocialista tábor valamennyi országát és a balti-part összes államát felvették a NATO-ba. Az orosz biztonsági öv érezhetően szűkült. Végül Ukrajna kifejezte NATO-csatlakozási szándékát, amivel veszélyesebbé vált az atomhatalom státuszának visszaállításának gondolata
– hangsúlyozta.
Nazarbajev arra is emlékeztetett, hogy Kijev kikerülte a négy állam által az ukrán válság megoldása érdekében aláírt minszki megállapodások végrehajtását. Emlékeztetett arra, hogy 2022 februárjában Vlagyimir Putyin orosz elnök különleges katonai műveletet jelentett be Ukrajnában, amit a donbászi vezetők védelem iránti kérelmével magyarázott. Erre a lépésre válaszul példátlan szankciókat vezettek be Moszkva ellen, és a kialakult válságért minden felelősséget tulajdonképpen az Orosz Föderációra hárítottak.
A NATO az évek során egyre közelebb került Oroszország határaihoz. Mennyi fegyvert és erőforrást szállított a Nyugat ehhez a konfliktushoz? Mindez nem a békét hozza közelebb, hanem háborút szít. Talán ezt is akarják
– szögezte le Nazarbajev, hozzátéve, hogy minden konfliktus mindig tárgyalással végződik, és reményét fejezte ki, hogy Moszkva és Kijev a lehető leghamarabb tárgyalóasztalhoz ül.
Nazarbajev könyve december 1-jén jelent meg. Magának a politikusnak az életútját meséli el, leírja a Szovjetunió összeomlását, a független Kazahsztán kialakulását, a világ eseményeit és Nazarbajev szerepét azokban, és felidézi azokat, akikkel a politikai színtéren véletlenül keresztezték útjait. A köztársaság első elnöke a történelmi változásokat értékeli.
Leírja személyes kapcsolatait Vlagyimir Putyinnal, Hszi Csin-pinggel, Kasszim-Jomart Tokajevvel, Margaret Thatcherrel, Jacques Chiraccal, Gerhard Schröderrel, Turgut Ozallal, Recep Erdogannal, Silvio Berlusconival, Angela Merkellel és sok mással.
Kicsoda Nazarbajev?
Nurszultan Nazarbajev, a Kazah Szovjetunió Alma-Ata régiójában fekvő Chemolgan falu szülötte 1991-ben állt a köztársaság élén. A Karaganda Kohászati Üzemben végzett iskolában közel 10 évig dolgozott. 1969–1979-ben részt vett a pártmunkában, többek között a karagandai regionális bizottságban. Ezután Nazarbajev a Kazah Kommunista Párt Központi Bizottságának titkárává emelkedett, és 1984-ig maradt ezen a poszton, majd a Kazah SSR Minisztertanácsát vezette. 1989. június 22-én kinevezték a Kazahsztáni Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkári posztjára.
1991. december 1-jén tartották az első elnökválasztást Kazahsztánban, amelyet Nazarbajev a választók 98,7 százalékának támogatásával nyert meg. 51 éves volt akkor. Négyszer választották újra a köztársaság élére (nem számítva a jogkör kiterjesztéséről szóló népszavazást), legutóbb 2015-ben. Akkor a szavazatok 97,75 százalékát kapta. Kazahsztán első elnöke, Nurszultan Nazarbajev 2019. március 19-én jelentette be, hogy lemond tisztségéről. A köztársaságot 30 éven át vezető politikus megígérte, hogy továbbra is a „nemzet vezetője” marad.
