Rishi Sunak brit miniszterelnök szerint az év második felére várható a nagy-britanniai parlamenti választás kiírása. A brit törvények alapján a következő választást legkésőbb 2025 januárjában meg kell tartani, de egyöntetű volt az a várakozás, hogy a konzervatív párti kormányfő még az idei évre kijelöli az időpontot.
Fotó: AFP
A sajtóban és az ellenzéki pártok körében az utóbbi hetekben folyamatossá váltak azok az előrejelzések, hogy Rishi Sunak már májusra kiírja a parlamenti választást. A miniszterelnök azonban csütörtöki vidéki látogatásán az őt kísérő újságírók kérdésére válaszolva úgy nyilatkozott: munkáját arra a feltételezésre alapozza, hogy a választás az idei év második felében lesz.
Rishi Sunak most már lakásfoglalóként él a Downing Street-i miniszterelnöki rezidencián, és nyilván van valami rejtegetnivalója, ha nem akarja pontosan megnevezni a választás időpontját
– kommentálta a bejelentést legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője, Sir Kier Starmer. A párt az összes felmérés szerint két számjegyű támogatottsági előnyben jár a 2010 óta kormányzó konzervatívok előtt.
Az Ipsos közvélemény-kutató cég legfrissebb, decemberben elvégzett vizsgálata azt mutatta ki, hogy a Munkspárt a szavaztok 41 százalékát szerezné meg, a Konzervatív Párt pedig 24 százalékot kapna, ha most tartanák a parlamenti választást. Eközben az Electoral Calculus nevű online választási előrejelző platform minap ismertetett számításai szerint ha a választáson a jelenlegi felmérések által jelzett szavazatarányok érvényesülnek, a Munkáspárt a 650 fős alsóházban 415 tagú frakciót alakíthatna, a konzervatívok képviselőcsoportjának létszáma a jelenlegi 350-ről 151-re apadna.
A Munkáspárt ezzel megközelítené azt a rekordarányú győzelmet, amelyet 1997-ben aratott Tony Blair vezetésével, amikor 418 mandátumot szerzett.
A 2019-ben tartott legutóbbi brit parlamenti választáson az akkor még Boris Johnson vezette Konzervatív Párt negyven éve nem látott arányú győzelmet aratott, és kényelmes, 80 fős alsóházi többséggel alakíthatott kormányt.
Johnson azonban 2022 júliusában lemondott pártvezetői posztjáról és miniszterelnöki tisztségről, miután nyilvánosságra került, hogy a londoni kormányfői hivatalban a koronavírus-járvány miatt saját kormánya által elrendelt szigorú korlátozások idején ivászatokkal kísért társasági összejöveteleket rendeztek.
A közkeletűen partygate néven emlegetett ügy az utóbbi évek legnagyobb belpolitikai botrányává fajult, és részben ennek hatására mélypontra süllyedt a konzervatívok választói támogatottsága.
A gazdaság nem fogja megnyerni a választást a brit konzervatívoknakAz Egyesült Királyság növekedésben jövőre is elmarad az eurózónától. |
