Az Oroszországból, Kínából és Iránból érkező hírszerzési tevékenységek súlyosan fenyegetik Svédország biztonságát a svéd titkosszolgálat, a Sapo legfrissebb helyzetjelentése szerint. Az értékelésben leszögezik: a külföldi hatalmak nagy kapacitással rendelkeznek a különböző típusú támadásokhoz, a skandináv ország stratégiai helyzete és a demokratikus jogok erős védelme miatt számít vonzó célpontnak.
A dokumentum szerint a támadások veszélye elsősorban az iszlamisták és az erőszakos jobboldali szélsőségesek részéről fenyeget. A Sapo úgy véli, hogy ezeket a szervezeteket és személyeket a külföldi hatalmak felhasználhatják a biztonságot fenyegető tevékenységek végrehajtására. A tanulmányban hangsúlyozzák, hogy a Svédország és a svéd érdekek elleni biztonsági fenyegetések folyamatosak – írja az Expressen.
Ugyanakkor az új területek iránti érdeklődés is növekszik, amire az egyik példa az Északi-sarkvidék. A Sapo szerint Oroszország és Kína az ország biztonságát veszélyeztető tevékenységet folytat Svédország legészakibb területein. Ez azzal magyarázható, hogy Finnország után a skandináv ország is csatlakozik a NATO-hoz, s ezáltal a védelmi szövetség sarkvidéki határai is kiterjednek.
Nagyhatalmi hajsza az Északi-sarkért
Az éghajlatváltozás új gazdasági lehetőségeket is kínál: a korábban nem kibányászható, hozzáférhetetlen fémek és ásványi anyagok kitermelése elérhetővé válik, ami növelheti Észak-Svédország stratégiai és gazdasági jelentőségét. Ehhez kapcsolódik, hogy a Jeges-tenger jegének olvadása következtében az eddig korlátozottan használható hajózási útvonalak az év nagy részében hajózhatók lesznek. Ez pedig lerövidítheti az Ázsiából Európába tartó tengeri szállítás idejét, amivel jelentősen csökkennének a költségek. A skandináv ország élvonalbeli szakértelemmel és fejlett technológiával rendelkezik a területen, továbbá az Északi-sarkvidék szempontjából releváns kutatásokat folytat. A Sapo szerint mindezek a külföldi hatalmak részéről jelentkező biztonsági fenyegetések növekedéséhez vezethetnek.
Oroszország elsősorban a svéd katonai képességek iránt érdeklődik. Ellenben Kína célja, hogy sarkvidéki szuperhatalommá váljon: Peking a térségben főleg a svéd kutatás-fejlesztés területén tevékenykedő döntéshozók és a kutatók ellen folytat hírszerzési és befolyásolási tevékenységét. A távol-keleti óriást egyelőre kevésbé izgatja Svédország katonai tevékenysége.
Fokozott terrorfenyegetettség
A terrorfenyegetettségi szintet tavaly augusztusban 2016 óta az először módosították, amikor az ötfokozatú skálán 3-asról 4-esre emelték. Ez azt jelenti, hogy Svédország kiemelt célponttá vált. A biztonsági helyzetet rontotta, hogy 2023 júniusban Stockholmban egy tüntetésen egy mecset előtt elégették a Korán egy példányát. A svéd fővárosban történt demonstráció az egész iszlám világot felháborította.
Az sem segített a helyzeten, hogy tavaly kiterjedt dezinformációs kampány indult a svéd hatóságok ellen. Arab nyelvű oldalak azt terjesztették, hogy a szociális munkások kiszakítják a muszlim gyerekeket a családjukból, vagyis elrabolják őket. A kormány cáfolta a vádakat, mivel a szociális munkásoknak bírósági végzésre van szükségük ahhoz, hogy a gyermekeket hozzájárulásuk nélkül elvegyék szüleiktől.
Svédország rekordméretű fegyverszállítmánnyal támogatja UkrajnátA svéd kormány 7,1 milliárd svéd korona értékű katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajnának, amely a skandináv ország eddig legnagyobb hozzájárulásának számít. Stockholm most harckocsikkal és rakétavetőkkel is támogatja az ukrán hadsereget. A csomag emellett pénzügyi támogatást is tartalmaz. |
