Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben – erről jelent meg közlemény az hivatalos oldalán. A döntésről felszólító levél útján tájékoztatták a magyar kormányzatot.
Ebben az olvasható, hogy a brüsszeli határozat azután született, miután az Európai Bizottság alapos értékelésnek vetette alá a magyar Országgyűlés által 2023. december 12-én elfogadott és 2023. december 22. óta hatályos, a nemzeti szuverenitás védelméről szóló új törvényt.
Felelevenítették, hogy a törvény létrehozza az úgynevezett Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amelynek feladata a más állam, valamint külföldi szervezet érdekében végzett tevékenységek feltárása és vizsgálata, ha azok Magyarország szuverenitását sérthetik vagy veszélyeztethetik.
Mi baja Brüsszelnek a szuverenitási törvénnyel?
Azt is kiemelték, hogy a jogszabály olyan rendelkezéseket és a hatályos magyar jogszabályokra vonatkozó módosításokat is tartalmaz, amelyek megtiltják a választásokban részt vevő jelölteknek, politikai pártoknak és egyesületeknek, hogy külföldi finanszírozást használjanak fel a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére. Valamint büntetőjogilag szankcionálja a külföldi támogatások választással összefüggésben történő felhasználását. Csakhogy az Európai Bizottság úgy véli, hogy
a magyar jogszabály sérti az elsődleges és másodlagos uniós jog számos rendelkezését,
így egyebek mellett
- az uniós demokratikus értékeket,
- a demokrácia elvét,
- az uniós polgárok választójogát,
- az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített számos alapvető jogot
- és számos, a belső piac tekintetében alkalmazandó szabályt.
Hogyan folytatódik a brüsszeli eljárás Magyarország ellen?
Magyarországnak most két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a felszólító levélre. Ha nem orvosolja a felvetett kifogásokat, az Európai Bizottság úgy határozhat, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként indokolással ellátott véleményt bocsát ki.
Valami készül, és már pénz is van rá: katonai célú magyar beruházásra adott százmilliókat az EUAz orosz–ukrán háború kellett ahhoz, hogy az Európai Unió felismerje, szüksége van a katonai mobilitás fokozására. Ezt a célt szolgálja a tatai vasútállomás átépítése is. |
