Magyarország blokkolta szerdán az EU-szankciók legújabb csomagjának jóváhagyását, a tizenharmadik csomagban az Oroszországgal együttműködő személyeket, illetve szervezeteket is sújtották volna a szankciók. A The Financial Times cikke szerint kettő tisztviselő úgy fogalmazott, hogy
Magyarország volt az egyedüli ellenzője az uniós nagykövetek találkozóján annak a csomag tervezetnek, amelyben közel 200 orosz, kínai és más országbeli személyt és szervezetet célzott volna meg, akikről úgy gondolják, hogy segítik Moszkva Ukrajna elleni háborúját.
Az egyik névtelen forrás úgy fogalmazott, hogy kínai cégek miatt nem támogatta a tervezetet a magyar delegáció. A megbeszélésekről egy másik tisztviselő „nagyon gyümölcsöző eszmecserének” minősítette a szerdai egyeztetést, és azt is mondta, hogy Magyarország nagykövete „kicsit több időt kért a javaslatok tartalmának elemzésére”. Korábban a Világgazdaság megírta, hogy az Európai Bizottság tervezett javaslata többek között megnehezítené négy kínai vállalatnak azt, hogy az unióban gyártott termékeket eladjon Oroszországnak, amelyek nem csak polgári, de hadi célra is használhatók. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke már decemberben értesítette Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy listázzák azokat a kínai vállalatokat, amelyek katonai és polgári célú termékeket szállítanak Oroszországnak.
A The Financial Times szerint ellentmondásos az idei csomag tervezet, hiszen három kínai és egy indiai vállalat elleni szankciókat is magába foglal, azonban a tavalyi hasonló csomagot a tagállamok többsége egyszer már elutasította. Ha jóváhagyják, ez lenne az első alkalom, hogy kínai és indiai vállalkozásokat uniós szankciókkal sújtanak. Valószínűleg a tagállamok miniszterei a jövő heti találkozókon folytatják a csomag részleteinek megvitatását.
A szankciócsomag támogatói remélik, hogy jövő szerdáig sikerül megállapodni, hiszen február 24-én lesz két éve, hogy kitört az orosz-ukrán háború.
Eközben a nagykövetek ugyanezen a megbeszélésen végül megegyeztek az EU Ukrajnának nyújtandó, 50 milliárd eurós támogatási csomagjának elindításához szükséges jogi szövegekről, amelyről két hete állapodtak meg a vezetők, miután Orbán Viktor nem vétózta meg az Ukrajnának szánt támogatást, illetve az Európai Tanács megszavazta az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdését. A 27 állam- és kormányfő egybehangzó szavazatára volt ehhez szükség, de Magyarország nem vett részt a döntésben.
A 12. szankciós csomagot tavaly decemberben az EU-tagországok többsége elfogadta, kivéve Ausztria , aki azt állította, hogy időre van szüksége a csomag végső jogi vizsgálatához, mielőtt jóváhagyná. Az legmegosztóbb kérdéseiben létrejött egy erős magyar–osztrák közös álláspont. Az orosz energiahordozók beszerzése, Ukrajna uniós csatlakozása vagy az Izrael és a Hamász közötti konfliktus mind olyan kérdések, amelyekben a két nemzet szemben áll az Európai Unió többi országával.
