A hét végén több tízezer ember vonult több német nagyváros, köztük Hamburg és Drezda utcáira, hogy a szélsőjobboldal ellen tiltakozzanak – a legnagyobb párt, az Alternatíva Németországért (AfD) azonban nem veszített sokat a támogatottságából, Olaf Scholz kancellár baloldali koalícióját pedig egyre több kritika éri, hogy az általuk szervezett tüntetésekkel próbálják elterelni a figyelmet eddigi kudarcaikról – írta a Deutsche Welle.
Németországban tovább folytatódik a tüntetéshullám, amely januárban robbant ki a szélsőjobboldal ellen, miután egy jelentés azt állította, hogy az AfD néhány tanácsadója a Kereszténydemokrata Unió (CDU) képviselőivel találkozott, hogy megvitassák több millió bevándorló vagy migráns hátterű ember kitoloncolását.
A hétvége során két nagyvárosban is tüntetéseket tartottak: a legnagyobb Hamburgban volt, ahol mintegy 50 ezer ember vonult az utcára, miközben Drezdában – Szászország fővárosában, amely az AfD egyik fellegvárának számít – közel 20 ezren tiltakoztak a párt ellen.
Mi vagyunk a fal a rasszizmus ellen. Nem kérünk a nácikból és nem kérünk az AfD-ből
– skandálták a hamburgi tüntetésen fellépő, Deichkind nevű hip-hop zenekar tagjai a koncertjük után. A szervezők szerint a megmozdulásokkal akarják megmutatni, hogy a németek kiállnak a demokrácia és az elfogadás mellett.
A több mint egy hónapja tartó tüntetéssorozaton a kormánykoalíció több tagja is megjelent, beszédeket mondtak, és a közösségi médiában is támogatták az akciókat, az elmúlt hetekben pedig egy sor új korlátozást vezettek be az AfD és más ellenzéki pártok ellen.
Mik az új „AfD-ellenes” intézkedések?
- A szélsőséges csoportoknak juttatott pénzmozgásokat a titkosszolgálat nyomon követheti;
a „szélsőségesnek” nyilvánított polgárok számára megtiltják a fegyvertartást; - a szélsőjobboldalinak nyilvánított közalkalmazottakat el lehet bocsátani;
- a közösségi médiában pedig nagyobb korlátozásokat vezetnek be a jobboldali véleményvezérek ellen.
A szigorú törvények és a kormány által támogatott demonstrációk azonban nem tudták megtörni az AfD népszerűségét, amely jelenleg 19 százalékon áll, és az ország második legnépszerűbb pártja.
Az AfD 2013-ban alakult euroszkeptikus pártként, és 2017-ben jutott be először a német Bundestagba. Az idei év eleji közvélemény-kutatások szerint országos szinten a második helyen állt 23 százalék körüli eredménnyel, s bár ebből veszített egy keveset az elmúlt hetekben, ez továbbra is jóval meghaladja a legutóbbi, 2021-es szövetségi választásokon elért 10,3 százalékos eredményét.
A közelgő tartományi, valamint európai parlamenti választásokon a párt komoly fenyegetést jelent Scholz koalíciójára, amely mindhárom tagjának – a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a Szabad Demokraták (FDP) – népszerűsége meredeken lezuhant azóta, hogy hatalomra kerültek.
Szakadékba zuhant Olaf Scholz népszerűsége, saját pártja is kirúgnáCsak minden ötödik szavazó van megelégedve a kancellár munkájával. S bár a német kormánynak még nem kellett ennyi problémával megküzdenie, kétségtelen, hogy a legtöbbért Olaf Scholz koalíciója is felelős. |
