Von der Leyen háborús elnök akar lenni – már csak a tagállamokat kell erről meggyőznie
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Brüsszelben zakatoló traktorok háttérzaja kíséretében ma kezdődő EU-csúcson a tagállamok vezetői megvitatnak egy kritikus kérdést is: képes lesz-e Európa megvédeni saját magát, s főleg: ki fogja ezt kifizetni?
Az európai vezetők egyre inkább tartanak attól a forgatókönyvtől, hogy fellazulnak az Egyesült Államok Európának nyújtott biztonsági garanciái, Moszkva pedig esetleg úgy dönt, hogy a szövetség egyik tagjának célba vételével teszteli, mennyire vasszilárdságú a NATO kollektív védelmi záradéka. Egy uniós ország elleni támadásra akár már 2026-ban sor kerülhet – figyelmeztetnek a német hírszerző szolgálatok egy elemzésben.
A finanszírozás egyik lehetséges módja védelmi kötvények kibocsátása. A közös hitelfelvétel legerősebb támogatói közé tartozik Franciaország, Észtország és Lengyelország, a szkeptikusok táborát Németország és Hollandia vezeti. Finnország például ingadozik a két álláspont között. A franciák már be is vetették a diplomáciai nehéztüzérséget. Charles Michel, az Európai Tanács belga elnöke is támogatja az ötletet.
Európa nem engedheti meg magának, hogy a jövő évben kezdődő, az EU következő hosszú távú költségvetéséről szóló tárgyalásokig várjon. Addig is komoly pénzeket kell költenie a védelmének megerősítésére
– érvel a francia kormány egy levélben, amelyet a Politico című lap ismertetett. A franciák most szövetségeseket gyűjtenek – erre az EU-csúcs kiváló alkalom –, majd közös szándéknyilatkozatot küldenének Josep Borrellnek, az EU vezető diplomatájának.
Kampánycsúcs
Az uniós csúcs kiváló lehetőséget ad Ursula von der Leyennek, a bizottság elnökének is arra, hogy folytassa újraválasztási kampányát. Ennek egyik lényegi eleme a háborús készülődés, Von der Leyen erős kommunikációs fordulattal immár háborús elnök szeretne lenni. Mivel az ukrajnai háború egzisztenciális fenyegetése nem mutatja az enyhülés jeleit, a volt német védelmi miniszter második ciklusára azzal kampányol, hogy ő lesz a fő válságkezelő, remélve, hogy megnyeri az Európai Unió vezetőit, akik maguk is pénzügyi és erkölcsi támogatást ígérnek Ukrajnának.
Az Egyesült Államok továbbra is vonakodik a háború további finanszírozásától, ami Donald Trump esetleges újraválasztásával immár hivatalos washingtoni állásponttá válhat. Von der Leyen március elején, amikor bejelentette újraindulását közölte:
Fel kell turbózni védelmi ipari kapacitásunkat a következő öt évben.
A ma kezdődő EU-csúcs abból a szempontból is izgalmas, hogy Párizs és Berlin éppen fasírtban van Ukrajna-stratégiájuk miatt. Emmanuel Macron francia elnök egyre harciasabb retorikája bosszúságot váltott ki Berlinben, s olaj volt a tűzre, amikor Macron gyávasággal vádolta Berlint.
Olaf Scholz német kancellárt hevesen bírálják a franciák, mert nem küld Taurus rakétákat az ukránoknak. A németek ódzkodása viszont teljesen érthető, a nagy hatótávolságú Taurusok orosz célpontokat is támadhatnának, elérhetik Moszkvát, s félő, hogy a konfliktus ennek nyomán eszkalálódna.
Von der Leyen ebben a helyzetben igyekszik betölteni a Párizs és Berlin civakodása nyomán keletkező hatalmi vákuumot, a keménykezű védelmező vezető szerepében tetszeleg. Ennek első jele egy nemrégiben meghozott brüsszeli döntés arról, hogy 5 milliárd euró támogatást nyújtanak az ukránoknak.
A nagy csinnadrattával bejelentett csomagról azonban kiderült, hogy kész átverés, már korábban odaígért pénzeket csomagolnak újra, címkéznek át.
A helyzet sürgető, ugyanis tartani lehet attól, hogy az oroszok valódi áttörést érnek el az ukrán háborúban, miután a védekező fél kritikus lőszer- és emberhiánnyal küzd. Von der Leyen a tipikus háborús hatalmi logikára játszik rá, újraválasztási stratégiája nagyrészt azon alapul, hogy háború idején nem megengedhető a politikai bizonytalanság, egy hosszú átmeneti időszak, fontos a folyamatosság.
Nagy ívű tervek
Persze nem mindenki ért egyet vele abban, hogy az EU-nak nagy erőkkel kellene fegyverkeznie. Orbán Viktor magyar miniszterelnök az EU Ukrajna-politikájának irányváltását szeretné elérni. Más vezetők pedig nem értenek egyet abban, hogyan kellene több muníciót finanszírozni Ukrajna számára.
Kijev persze sürgeti a döntést, Olga Stefanisina ukrán miniszterelnök-helyettes szerint Ukrajna már megmutatta, hogy képes megvédeni Európát az orosz fenyegetéstől, de ehhez munícióra és pénzre van szüksége.
A nagy kérdés az, hogy a háborús pszichózis mennyire uralkodik el a csúcson, és mennyire enged teret a higgadt reálpolitizálásnak.
Vlagyimir Putyin ugyanis többször is hangsúlyozta, hogy nem szándékozik nekimenni a NATO-nak, nem célja európai országok megtámadása.
Von der Leyen – hasonlóan a később nagy botrányt kavart közös uniós vakcinabeszerzéshez – most közös fegyverbeszerzést szeretne elérni. Hollandia és Németország számára ez – hasonlóan a védelmi kötvényekhez – nem járható út. A németek attól tartanak, hogy Von der Leyen törekvéseinek hátterében a bizottság hatalomátvételi szándékai rejlenek, s Berlin ezt nem engedheti meg magának.
Von der Leyen máris egy egész Európára kiterjedő védelmi elképzelést vázol fel: új védelmi biztost, több célzott védelmi finanszírozást, nagyobb védelmi ipari bázist és a befagyasztott orosz vagyon felhasználását szeretné elérni az Ukrajnának szánt fegyverek finanszírozásához. VDL és Josep Borrell a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételek 90 százalékát költené erre a célra.
Néhány európai vezető – köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Robert Fico szlovák kormányfő – azonban attól tart, hogy a befagyasztott orosz vagyon felhasználása hozzájárul a katonai eszkalációhoz.
Más országok, például Málta és Írország, évtizedes semlegességi politikájuk értelmében nem vásárolhatnak halálos fegyvereket külföldi országok számára.
Ellenkezés övezi Von der Leyen védelmi biztos kinevezésére vonatkozó ötletét is, a tagállamok közül sokan gondolják úgy, hogy ez puszta kampányfogás. Nagy kérdés, hogy újraválasztása esetén lesz-e abban a helyzetben, hogy beváltsa ezt az ígéretét, mert a tagállamok ellenállása elég erős azzal kapcsolatban, hogy még több hatáskört adjanak át a bizottságnak.
