Emmanuel Macron francia elnök egyértelmű üzenetet fogalmazott meg az európai vezetők párizsi csúcstalálkozóján: segítsenek Ukrajnának megnyerni a háborút, akár úgy is, hogy nyugati csapatokat küldenek a háborúban álló országba.
Fotó: Anadolu via AFP
Macron a hét elején tett utalásai az Ukrajnába küldendő csapatokról elemzők szerint pusztán taktikai jellegűek voltak – nem stratégiai elkötelezettséget tükröztek. A francia elnök kétértelműen nyilatkozott, s ez azt a célt szolgálta, hogy bizonytalanságot keltsen az orosz katonai tervezőkben. Macron üzenete azonban a Bloomberg belsős forrásai szerint kifejezetten ellentétes volt Olaf Scholz német kancellár szándékaival.
Nem működik a kémia
Scholz nem is késett a válasszal: a sajtón keresztül kategorikusan kizárta annak lehetőségét, hogy az európai nemzetek csapatokat küldjenek Ukrajnába. A nézeteltérés rávilágít a két vezető régóta fennálló együttműködési nehézségeire, eltérő stílusukra, de arra is, hogy ezek a feszültségek hogyan veszélyeztetik a konfliktus menetét – végső soron Moszkva malmára hajtva a vizet.
Macron egy francia tisztviselő szerint Scholzot bátortalan és ambíció nélküli vezetőnek tartja, aki nem képes hosszú távon gondolkodni.
A Bloomberg által megkérdezett, névtelenséget kérő személy rámutatott, hogy a páros között az első naptól kezdve nem működött a kémia.
A kancellár közeli segítői is elismerik, hogy ők ketten nem jönnek ki egymással. Berlinben Macront monarchikus figurának tartják, aki jobban ért a nagy víziók megfogalmazásához, mint a megvalósításukhoz.
Macron ötleteit, beszólásait erősen sérelmezik Berlinben.
Ilyen volt például az is, amikor a francia elnök a nyugati szövetségeseket szidta, mondván azok csak sisakokat és hálózsákokat ajánlottak Ukrajnának – ez egyértelmű célzás volt Németországra.
A francia poénkodás érthetően kiverte a biztosítékot Berlinben, hiszen Németország az Egyesült Államok után a második legnagyobb katonai segélyt nyújtja Ukrajnának, viszont ezzel párhuzamosan óvakodik attól, hogy a NATO-szövetségeseket is bevonja a háborúba akár csapatok, akár a legmodernebb fegyverek küldésével.
A Párizs–Berlin vita a legrosszabb pillanatban élesedett ki. Az európai nemzetek nem tudják teljesíteni lőszerszállítási ígéreteiket, az óceán túlpartján, a kongresszusban pedig elakadt a létfontosságú amerikai támogatás. Kijev attól tart, hogy ebben a helyzetben az orosz csapatok a nyár folyamán áttörhetik a védvonalait.
Napóleon is próbálkozott már hasonlóval
A nyugati vezetők hétfői találkozóján a kiszivárgott információk szerint Macron közölte, hogy egységbe szeretné forrasztani a Nyugatot, hogy Kijev megnyugodjon a támogatásokkal kapcsolatban. Ez azonban eleve hamvába holt kísérlet volt, miután bejelentette – még ha nem is gondolta komolyan –, hogy nyugati csapatokat küldene a háborúba. Steffen Hebestreit, a német kormány szóvivője ki is jelentette, hogy a nézeteltérés nem Macron és Scholz között, hanem a francia elnök és a nyugati vezetők szélesebb köre között alakult ki. Ezzel megpróbálta Scholzot – kevés sikerrel – kivonni a konfliktus gyújtópontjából.
Macron szárazföldi csapatok küldésére vonatkozó megjegyzései számos szövetséges részéről visszatetszést váltottak ki, és Putyin figyelmét is felkeltették.
Az orosz elnök nem kis iróniával meg is jegyezte: Napóleon is próbálkozott már hasonlóval.
Érdekes fejlemény azonban az is, hogy Macron nem maradt egyedül az álláspontjával, talán ő maga lepődött meg a legjobban, hogy volt olyan európai vezető, aki komolyan vette.
Putyin arra számít, hogy a holnap nem hoz sem Taurusokat, sem ATACMS-eket, de még elegendő mennyiségű lőszert sem
– írta Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter az X-en, utalva a nagy hatótávolságú rakétákra, amelyeket Németország és az Egyesült Államok is vonakodott biztosítani. „Feltétlenül meg kell változtatnunk a megközelítésünket, minden rendelkezésre álló lehetőséget be kell vennünk az eszköztárunkba” – mondta, támogatva Macron álláspontját.
A gall kakas csak kukorékol
A német kancellárt azonban teljesen érthetően bosszantja az a vád, hogy országa nem tesz eleget, mivel sokkal többet költ segélyezésre, támogatásra, mint a Rajnán túli szomszédja.
Nagyon irritál az egyensúly hiánya aközött, amire most valóban szükség van, és a vita között, ami erről a hadászati rendszerről folyik
– mondta Scholz a Taurus rakétákról a hét elején egy berlini konferencián, hozzzátéve, hogy Ukrajnának elsősorban lőszerre lenne szüksége.
A Kieli Intézet adatai szerint 2022 januárja és 2024 januárja között
Németország 17,7 milliárd euró, Franciaország pedig 0,64 milliárd euró katonai kötelezettségvállalást tett Ukrajna számára.
A francia kormány viszont azt állítja, hogy 3,8 milliárd eurót költött, anélkül, hogy e számok részletezését közölte volna. Ha így is van, az nem változtat azon, hogy a két ország támogatása között hatalmas a különbség.
Macron pozícióját gyengíti a Franciaország által eddig Ukrajnának nyújtott katonai segély csekély összege, amely nem áll összhangban azzal a profillal, amelyet Európa legerősebb katonai hatalmaként mutat
– mondta Rym Momtaz, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének párizsi kutatója. Magyarra lefordítva mindez azt jelenti, hogy a gall kakas hiába kukorékol, a német sas szerint ezt a saját szemétdombján kéne csinálnia.
Elemzők aprónak tűnő, de valójában lényegi különbségekre is felhívják a figyelmet a két európai vezető kommunikációjában.
Macron teljesen egyértelműen ukrán győzelemről beszélt, Scholz viszont csak annyit mondott, hogy Oroszország ne nyerje meg a háborút, és Ukrajna ne veszítse el.
Az eltérő hangvételt belpolitikai tényezők is magyarázzák.
A francia elnök második ciklusa 2027-ben lejár, utána nem indulhat már ezért a posztért. Így – vesztenivalója nem lévén – igyekszik magát beleírni a történelemkönyvekbe. Szöges ellentétben áll a helyzete a már most is ostrom alatt álló német kollégájáéval, aki napi szinten küzd azért, hogy a gazdasági bajok közepette egyben tartsa a rogyadozó német koalíciós kormányt, s aki napról napra veszít népszerűségéből a radikális AfD-vel szemben. Az utóbbi párt ellenzi a fegyverek Ukrajnába küldését, és ez az álláspontja egyre népszerűbb a német választók körében.
Scholz ősbűne
Macron és Scholz rossz viszonyának múltbeli okai is vannak. Korábban mindketten pénzügyminiszterek voltak, hosszú évek óta ismerik egymást. Kapcsolatukban a fordulópontot jó eséllyel az jelentette, amikor Scholz 2018-ban
azt javasolta, hogy Franciaország mondjon le az ENSZ Biztonsági Tanácsában betöltött állandó helyéről, és adja át az EU-nak.
A középhatalmi státuszból felemelkedni vágyó, a második világháború után szinte folyamatosan Németország árnyékában lévő franciák hiúsága ezt soha nem fogja megbocsátani. A gall kakas a teljes európai szemétdombon szeretne kukorékolni. Macron egyébként jó viszonyt ápolt Scholz elődjével, Angela Merkellel, erre is utalhatott hétfői kijelentése:
Ismertem egy olyan világot, ahol Németország és Franciaország egyetértett egymással.
Ami egyébként egyértelmű kinyilatkoztatása annak, hogy Európa két vezető állama ma nagyon távol került egymástól.
