Arra figyelmeztette a Nyugatot szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy Oroszország technikailag készen áll egy atomháborúra, és ha az Egyesült Államok csapatokat küldene Ukrajnába, azt jelentős eszkalációnak fogná fel.
A március 15–17-i orosz elnökválasztás előtt napokkal megszólaló orosz államfő ugyanakkor arról is beszélt, hogy a nukleáris háború kérdése nem sürgető és nem látja szükségét annak, hogy atomfegyvert vessen be Ukrajnában.
A Rosszija 1 televízió kérdésére válaszolva Putyin arról is beszélt, hogy az Egyesült Államokban elegendő orosz–amerikai viszonyra és stratégiai önmérsékletre szakosodott specialista van, hogy az atomháború lehetősége ne fenyegessen. Az orosz elnök szerint az amerikaiak azt is tudják, hogy csapataik megjelenését Oroszországban vagy Ukrajnában Moszkva beavatkozásnak értékelné – írja a Reuters.
Miután Oroszország több mint két éve inváziót indított Ukrajna ellen, a nyugati országok megígérték Kijevnek, hogy segítenek megvédeni az országot a támadástól és legyőzni a támadó hadsereget. Azonban
az amerikai elnökválasztás közeledtével elpárologni látszik a Nyugat eltökéltsége.
Ukrajna úgy véli, hogy az ellene indított birodalmi hódító háború ellen védekezik, melynek célja az ukrán nemzeti identitás eltörlése.
Az orosz atomfegyverek kapcsán a végső döntéseket meghozó Putyin felidézte a Kreml doktrínáját az eszközök használata kapcsán.
A fegyverek azért vannak, hogy használjuk őket
– mondta Putyin, hozzátéve, hogy ezzel kapcsolatban Oroszországnak megvannak a saját elvei. Az orosz elnök ugyanakkor azt is jelezte, hogy készen áll komoly tárgyalásokat folytatni Ukrajnáról, ám azoknak a valóságon kell alapulnia.
Múlt havi sajtójelentések szerint közvetítőkön keresztül az Egyesült Államok visszautasította azt az orosz javaslatot, mely szerint egy tűzszünettel kellene a jelenlegi helyzetben befagyasztani az ukrajnai háborút.
Ukrán újságírókat toloncolt ki Lengyelország, mert videózták az orosz LNG vagonokat a határon
Őrizetbe vették Lengyelországban a Rayon in UA hírügynökség két újságíróját, miközben az orosz–lengyel határ tehervonatforgalmát vizsgálták. Az őrizetbe vétel oka a lengyel hatóságok szerint az volt, hogy az újságírók túl sokáig fényképezték és videózták a kritikus infrastruktúrát, nevezetesen az orosz cseppfolyósított gázzal közlekedő vagonokat.
„[…] A lengyel rendőrség őrizetbe vett és lefoglalta a vagyonunkat, nem értesítette a konzult, nem engedte, hogy Ukrajnát hívjuk, a Belbiztonsági Ügynökség pedig Lengyelország nemzetbiztonságát veszélyeztető személyeknek nevezett és kiutasított minket” – mondta Jurij Konkevics újságíró az ukrán Pravda újságnak. Jurij Konkevics szerkesztőt és Olekszandr Piliuk videóst március 7-én vették őrizetbe, miközben rögzítették az Orosz Föderáció Kalinyingrádi Területe és a Lengyel Köztársaság közötti tehervonatok határátlépését.
Dél-Korea is besegítene Ukrajna atomerőmű-építésébe
Hatalmas próbatétel előtt az ukrán energiaipar. Keleti szomszédunk háborús környezetben akar a Hmelnickij atomerőmű két, szovjet tervezésű atomblokkja mellé két hasonlót – de értelemszerűen orosz részvétel nélkül – felépíteni, további kettőt pedig az Ukrajnában egyelőre idegen amerikai technológiával. Már az sem kizárt, hogy az amerikai alapokon kifejlődött dél-koreai atomiparnak is jut szerep.
Kedden ugyanis az Energoatom vezérigazgatója, Petro Kotyin infrastrukturális és nukleáris projektekkel kapcsolatos együttműködésről tárgyalt a Koreai Köztársaság nagykövetével, Kim Hjongtével (Kim Hyung-Tae). Petro Kotyin tájékoztatta partnerét, hogy Ukrajna készül az első, Westinghouse tervezésű, AP 1000-es rektorral szerelt blokk megépítésére, és befejezne másik két blokkot a Hmelnickij Atomerőmű területén, továbbá az ország valamely részén létesülne egy Holtec technológiájú kis moduláris reaktor.
„Az Energoatom partnereket keres projektjeinkhez. Már vásároltunk egy reaktorszigetet a Westinghouse cégtől a Hmelnickij 5. blokkjához, és örömmel vesszük figyelembe a koreai cégek ajánlatát a turbinaszigettel kapcsolatban” – idézi Petro Kotyint a társaság közleménye. Az ukrán atomerőmű-társaság azt is szeretné, ha a koreai Hyundai részt venne egy gáthíd építésében a Dnyeper folyón, amely Kamjanka-Dnyiprovszka és az Energodar melletti Nyikopol között haladna.
A brit védelmi miniszter szerint a NATO elég erős ahhoz, hogy megállítsa Oroszországot
A NATO tagállamai elegendő katonai és gazdasági erővel rendelkeznek ahhoz, hogy megállítsák Oroszország előrenyomulását a Nyugat felé – jelentette ki Grant Shapps brit védelmi miniszter szerdán az észak-lengyelországi Orzyszban.
A brit tárcavezető közös sajtótájékoztatót tartott Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel nemzetvédelmi miniszterrel, kormányfőhelyettessel. Előtte a két politikus az orzyszi gyakorlótéren megtekintette a Dragon-24 fedőnevű hadgyakorlatot, amely része a Steadfast Defender-24 elnevezésű európai NATO-gyakorlatnak.
A brit miniszter Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilatkozatára utalt, miszerint meg kell állítani Oroszország előrenyomulását nyugati irányban. A Nyugat képes arra, hogy megállítsa Oroszország agresszióját, minden eszköze megvan ahhoz, hogy legyőzze Putyint – jelentette ki Shapps. Hozzátette: az észak-atlanti szövetség együttesen sokkal nagyobb erővel rendelkezik, mint Oroszország, és gazdasági értelemben is túlsúlyban van.
Mindazonáltal fennáll a kockázata annak, hogy Putyinnak sikerül előrenyomulnia
– ismerte el Shapps.
Mekkora valójában Oroszország nukleáris arzenálja?
Vlagyimir Putyin elnök szerdán figyelmeztette a Nyugatot, hogy Oroszország technikailag készen áll az atomháborúra, és ha az Egyesült Államok csapatokat küldene Ukrajnába, azt tömegpusztító fegyverekkel torolnák meg. Az elmúlt évtizedekben azonban nukleáris arzenáljuk jelentősen összezsugorodott, sok kritikus szerint pedig csak üres fenyegetésekről van szó – írta a Reuters.
Az ukrajnai konfliktus kirobbanásával, a hidegháború vége óta először az atomháború fenyegetése ismét valósággá vált Európa számára. Oroszország bejelentette, hogy fel vannak készülve a nukleáris fegyverek bevetésére – csak az a kérdés, hogy Moszkva blöfföl-e, vagy tényleg fel kell készülnünk a világvégére.
Oroszország, amely a Szovjetunió atomfegyvereinek túlnyomó részét örökölte meg, a hivatalos adatok alapján a világ legnagyobb nukleáris fegyverkészletével rendelkezik. Az Amerikai Tudósok Szövetsége szerint mintegy 5580 atombomba van Putyin irányítása alatt.
Bár ebből körülbelül 1200 darabot nyugdíjaztak az utóbbi években, a robbanófejek nagyrészt sértetlenül vannak tárolva, és rövid idő alatt élesíthetőek. A maradék, több mint négyezer darab bármikor bevethető, de ebből csak 1710 robbanófej van jelenleg is beszerelve különböző fegyverekbe
Helikoptereket és Patriotot is megsemmisítettek az oroszok
Az orosz–ukrán háború elmúlt heteinek egyik legnagyobb veszteségét könyvelhette el az ukrán hadsereg. Az orosz védelmi minisztérium szerdán olyan videófelvételeket tett közzé, amelyeken megsemmisítettek három, feltehetően Mi-8 típusú ukrán helikoptert – írta meg az X közösségi oldalán a NoelReports háborús hírcsatorna.
A tájékoztatás szerint az oroszok először kazettás bombákkal vették célba a földön parkoló helikoptereket, majd irányított rakétacsapással vitték be a végzetes találatot.
Az orosz Izvesztyija hírportál szerint az eset a Donyecki Népköztársaság területén, Novopavlovka falu közelében történt. Hozzátették, hogy az orosz hadsereg a Harkivi régióban egy Patriot légvédelmi rendszert és egy katonai felszerelések javítására szolgáló műhelyt is megsemmisített. Mindez igen érzékeny veszteség Kijev számára.
Ukrán gyerekek térhettek haza az orosz fogságból
Öt ukrán gyerek térhetett vissza Ukrajnába március 13-án – közölte Herszon megye kormányzója, Olekszandr Prokudin. 2024 eleje óta így már 35 gyerek szabadult az oroszok fogságából.
2022-ben Oroszország rövid időre elfoglalta az ukrajnai Herszon megye nagy részét, viszont a kijevi erők később a Dnyipro folyó keleti partjáig szorították vissza az inváziós erőket. Az orosz csapatok a visszavonulás közben rengeteg gyereket hurcoltak magukkal Oroszországba – írta a Kyiv Independent. A Children of War adatai szerint
legalább 19 500 gyerek került az oroszok kezére, akik közül mindössze 400-an jutottak eddig haza.
A visszatért gyerekeknek pszichológiai, orvosi és szociális segítséget nyújtanak, hogy minél gyorsabban feldolgozhassák a traumákat és visszatérhessenek az ukrán társadalomba.
Orosz-ukrán konfliktus: testvérháborúból majdnem polgárháborúvá lett, Putyin szerint csak a választásokba akarnak beavatkozni
Az ukránok oldalán harcoló Oroszországi Szabadság légió, az RDK és a Szibériai Zászlóalj harcosainak Belgorod és Kurszk térségébe való áttörését kommentálta Vlagyimir Putyin, orosz elnök a Ria Novoszty lapnak adott interjúban. Mint mondta, a támadást a választások megzavarására irányuló kísérletnek tekinti, és az esetleges tárgyalásokon „ütőkártyát szerezni” a területcseréhez.
Putyin szerint az ilyen támadások „Ukrajna kapcsolati kudarcai hátterében” történnek, és „információs hatásra” készültek, de szerinte egyik célt sem érték el. Az orosz elnök úgy vélt, hogy az orosz önkénteseknek nevezett katonák között voltak külföldi zsoldosok is.
"Itt az államhatár vonalán az ellenség mindenekelőtt szabotázscsoportokkal próbált megtámadni - itt a vezérkar legfrissebb jelentése -, nagyjából 300 emberről volt szó, köztük külföldi zsoldosok részvételével" – mondta Vlagyimir Putyin.
Újabb orosz olajfinomítót támadtak sikeresen az ukránok
Ukrajna folytatja legújabb dróntámadásait az oroszországi kritikus infrastruktúrák ellen. Néhány órával ezelőtt ukrán drónok csaptak le Oroszország legnagyobb olajfinomítóira. A Rosznyefty rjazani üzeme évente 17 millió tonna olajat finomít.
A támadás eredményeként „tűz ütött ki” a finomítóban, amely Közép-Oroszország egyik legnagyobb üzemanyag-termelője. Szerdán egy újabb drónt lőttek le egy olajfinomítóhoz közeledve a leningrádi régióban, Szentpétervár közelében – jelentette be Alekszandr Drozdenko regionális kormányzó a Telegramon , kifejtve, hogy a támadás "nem szedett áldozatot és nem okozott kárt.
Kalapáccsal támadtak Leonyid Volkovra, a halott Navalnij emberére Litvániában
Kalapáccsal támadtak rá Leonyid Voklovra, a néhai Alekszej Navalnij vezető politikai stratégájára a litván fővárosban, Vilniusban kedden – közölte szerdán Navalnij volt szóvivője, Kira Jarmis.
Volkovot a háza előtt támadták meg. Valaki betörte kocsijának ablakát, majd könnygázt fújt a szemébe, ezután a kalapáccsal kezdte ütlegelni Leonyidot
– írta Jarmis az X-en, melyhez képeket is mellékelt, amelyeken Volkov homloksérüléssel és vérző lábbal látható, a háttérben a megrongált autóval.
A litván külügyminiszter, Gabrielius Landsbergis megdöbbentőnek nevezte az esetet. „Az elkövetőknek felelniük kell bűneikért” – írta az X-en.
A litván rendőrség az áldozatot meg nem nevezve közölte, hogy bejelentést kapott arról, hogy egy férfit megtámadtak a háza előtt. A rendőrök nyomozást indítottak.
Közel kilencezren érkeztek kedden Ukrajnából
Az ukrán-magyar határszakaszon 4379-en léptek be Magyarországra kedden, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4377-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte szerdán reggel az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).
A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 26 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást,
ami 30 napig érvényes. Az érintetteknek ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
