Többé-kevésbé a várakozásoknak megfelelően ambiciózus tervekkel vág neki az idei évnek a kínai vezetés, hiszen kedden Li Csiang miniszterelnök 5 százalék körüli növekedési célt tűzött ki 2024-re, miközben ígéretet tett az ország fejlődési modelljének átalakítására, valamint az ingatlanpiaci problémák és eladósodott önkormányzatok felől érkező kockázatok mérséklésére.
Li mindemellett a kínai parlament éves gyűlésén jelezte a védelmi kiadások növelését és kemény hangot ütött meg Tajvan kérdésében is. Szakértők szerint ugyanakkor a tavalyihoz hasonló növekedési cél elérése idén még nehezebb lehet, miután a kínai gazdaság Covid utáni felpattanása egyre inkább veszít a lendületéből.
Fotó: Ichiro Ohara / Yomiuri / The Yomiuri Shimbun via AFP
A tavalyi év növekedésének kiegyensúlyozatlan volta számos problémára világított rá a gyenge belső kereslettől a beruházások csökkenő megtérüléséig, kiváltva ezzel a növekedési modell újragondolásáról szóló felhívásokat – írja a Reuters.
Vannak kihívások
A gondokat tetézi, hogy az idei évet a részvénypiacok mélyrepülése nyitotta az ázsiai országban, amit a 2008-as pénzügyi válság óta nem látott defláció kísér és nincs jele annak sem, hogy az vagy az önkormányzatok válsága enyhülne. Mindez egyre többeket késztet arra, hogy Japán elveszett évtizedeivel vonjon párhuzamot és piacpári reformokat sürgessen, valamint olyan lépéseket, melyek képesek felpörgetni a lakosság jövedelmét és ezzel párhuzamosan a fogyasztását.
Li beszédében úgy tűnik, meghallotta ezeket a szavakat, hiszen
a növekedési modell átalakítását ígérte, többek között strukturális átalakulás és a növekedés minőségének javítása segítségével.
Menetrendet ugyanakkor nem tűzött ki a reformokkal kapcsolatban, és Li hangsúlyozta a stabilitás fontosságát. A miniszterelnök elismerte, hogy nem lesz egyszerű elérni a növekedési célt, szerinte ehhez proaktív fiskális, valamint prudens monetáris politikára lesz szükség. Azonban a cél kitűzésekor számoltak a foglalkoztatás növelésének és a kockázatok hatástalanításának szükségességével is.
Kína idén 3 százalékos költségvetési hiányt szeretne elérni a tavalyi 3,8 százalékos szint után, ugyanakkor a tervek között szerepel egy, a költségvetési számokban nem szereplő 1000 milliárd jüanos (139 milliárd dollár) ultrahosszú lejáratú kötvénykibocsátás is.
Nem várható durva élénkítés
Az önkormányzati adósságkibocsátás célja 3900 milliárd jüanra nő a tavalyi 3800 jüanos kvóta után, míg az inflációs cél 3 százalék. A tervek között szerepel 12 millió városi munkahely létrehozása is, miközben a a jelenlegi 5,5 százalékos szint körül marad. Ez azt jelenti, hogy a kormány nem tervez nagyszabású élénkítést, annak szintje mérsékelt maradhat.
A hadikiadások 7,2 százalékkal nőhetnek idén, ami hasonló a tavalyi növekedéshez.
Hszi Csin-ping több mint egy évtizede tartó uralma alatt Kína megduplázta védelmi büdzséjét, míg Li idei beszédében már nem szerepelt a békés újraegyesítés kitétel Tajvannal kapcsolatban, helyette a szeparaista erők korholása kapott nagy hangsúlyt.
Alapvető modellváltás kell
Az ország demográfiai válsága, karöltve a fogyasztásorientált növekedésre való átállás szükségességével arra ösztökélte a kínai vezetőket, hogy gyerekvállalást támogató intézkedések bevezetését fogadja meg, miközben a nyugdíjasoknak járó juttatásokat is emelnék.
Az ingatlanszektorban Li azt ígérte, hogy az igazolható projektek számára továbbra is lesz finanszírozás, az ország többet tesz a szociális lakhatási projektek előmozdítása érdekében és feloldja a befejezetlen építkezések problémáját is.
Noha beszélt az ipari túlkapacitás visszafogásáról is, ugyanakkor további erőforrásokat is ígért a technológiai innovációra és a fejlett feldolgozóipar számára, összhangban Hszi elképzeléseivel.
Kína a feldolgozóiparban feloldja a külföldi beruházásokra vonatkozó korlátozásokat is és önellátásra törekszik számos kritikus technológia terén. Ez azonban könnyen vezethet a túlkapacitás növekedéséhez.
