Kedden lép hivatalba Magyarország hetedik köztársasági elnöke, Sulyok Tamás. A 67 éves jogprofesszor egészen hétfőig az Alkotmánybíróság elnöki posztját töltötte be – amikor erről a pozíciójáról lemondott – mától pedig teljes értékű államfőnek mondhatja magát.

SULYOK TamásAz Országgyűlés plenáris ülése - Megválasztották köztáBudapest, 2024. február 26.Sulyok Tamás megválasztott köztársasági elnök esküt tesz az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. február 26-án. A kormányzó Fidesz-KDNP államfőjelöltjét az Országgyűlés 134 igen szavazattal választotta meg Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökévé.MTI/Máthé Zoltán
Sulyok Tamás beköltözik a Sándor-palotába – új korszak veszi kezdetét Magyarországon. Fotó: Máthé Zoltán

Sulyok Tamás 2016 óta vezette az Alkotmánybíróságot. Felesége, Nagy Zsuzsanna éppen a napokban beszélt arról, hogy eredetileg azt tervezték, hogy ezt a két és fél évet, ami a férje alkotmánybírósági elnökségéből még hátra volt, szépen végigviszik, aztán lassúbb élettempóra váltanak, amelyben elsődleges figyelmet és szerepet a gyerekek kaptak volna. „Lecsendesedve gondoztuk volna a gyümölcsfákat, gyakran lettünk volna a Balatonon, sok úszásra, túrázásra készültünk” – mesélte a Hirado.hu-nak.

Rekordot döntött Sulyok Tamás

Ehhez képest 180 fokos fordulat állt be Orbán Viktor elnöki felkérésével. Miután Sulyok Tamás ezt elfogadta, ott kellet hagyni az Alkotmánybíróságot, miután a törvény egyértelműen fogalmaz: a köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével – díjazást nem fogadhat el.

Kétségkívül mozgalmas napok és igaz ez az elmúlt hetekre is. Ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt, az országgyűlés bő egy hete, 2024. február 26-án választotta meg öt évre a kormánypártok jelöltjét köztársasági elnöknek. 

Ideáig rekordrövid út vezetett. 

Legutóbb több mint tíz éve állt elő hasonló helyzet, vagyis hogy a regnáló köztársasági elnök (akkor Schmitt Pál) nem töltötte ki mandátumát. Ő 2012 április 2-án mondott le és egy hónappal később választották meg utódját az országgyűlésben, Áder Jánost. Vagyis egy hónapos átfutási idő történt.

Ezúttal viszont ez mindössze bő két hetet vett igénybe. Novák Katalin még február 10-én szombaton mondott le. Utódját, Sulyok Tamást múlt hétfőn már meg is választották, Novák Katalin pedig aznap búcsúzott el végleg a hivatalától. A Sándor-palota tehát mindössze napokra maradt üresen, mától beköltözik az új államfő.

Mire készül Sulyok Tamás köztársasági elnökként?

A jogászi pálya hagyomány a Sulyok-családban. Erről immáron megválasztott köztársasági elnökként beszélt a parlament előtt. Úgy fogalmazott, hogy a jog szeretete nyomja, mottója pedig

tisztességesen élni, mást nem bántani, mindenkinek megadni azt, ami őt illeti.

Leszögezte, hogy minden hatalom csak a jog kereti között értelmezhető. Mint rávilágított, a jog értékeket hordoz, és ezeknek az egymással szembeni kiegyenlítése a lényeg. Ez szép és nemes feladat, azonban egyben kihívás is. Kijelentette, hogy a jog értékei különböznek a politikaiaktól, mert az előbbiek pontosan meghatározottak, az utóbbiaknál viszont ez vita tárgya. „Azt tudom ígérni, hogy a köztársasági elnöki székből is az alkotmányos alapjogok és értékek kiegyenlítésén fogok munkálkodni. Bizalom nélkül minden összeomlik, ez a nemzet egységének alapja. Az előítéletektől mentes, kölcsönös megértésre szeretnék építeni” – sorolta.

Azt is aláhúzta, hogy mindig számíthatnak majd rá az elesettek és hogy a magyarság európaiság nélkül nem értelmezhető.

Mire képes a köztársasági elnök Magyarországon?

Az alkotmányos szabályozás pontosan rögzíti, milyen jogosítványai vannak a köztársasági elnöknek. Az államfői poszt egyfelől szimbolikus, ugyanakkor egyben fajsúlyos mandátum is. A köztársasági elnök személye sérthetetlen. Legfontosabb feladata kifejezni a nemzet egységét és őrködni az államszervezet demokratikus működése felett.

  • A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka.
  • Törvényt, országos népszavazást kezdeményezhet. 
  • Kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás időpontját.
  • Az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek.
  • A köztársasági elnök javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa személyére, továbbá kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét és megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét.
  • A köztársasági elnök kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, az önálló szabályozó szerv vezetőjét és az egyetemi tanárokat. Továbbá megbízza az egyetemek rektorait, kinevezi és előlépteti a tábornokokat.
  • Megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket.
  • Gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát, 
  • dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben.

Ezek tehát a keretei az államfői funkciónak. Hogy ezen belül Sulyok Tamás milyen célokat tűz ki maga elé, milyen törekvések mentén képzeli el ötéves ciklusát, milyen ügyeket kíván felkarolni, az bizonyára hamarosan kiderül. 

Ahhoz már hosszabb időnek kell eltelnie, hogy elváljon, milyen elnök lesz Sulyok Tamás. Felesége jellemzése mindenesetre bizakodásra ad okot. Eszerint ugyanis a demokratikus Magyarország hetedik államfője végtelenül közvetlen, nagyon szereti az embereket és az életet, jó a humora, jópofa, nem híve a formalitásoknak és szabad lélek.

Nem beszélt mellé a kormány: kiderült, milyen állapotban van a magyar gazdaság

Akár hét-nyolc év is eltelhet ahhoz, hogy a Covid és az előtti gazdasági pályára visszaálljon Magyarország. Szókimondó nyilatkozatokat tett a nemzetgazdasági és a pénzügyminiszter a 2024-es gazdasági évnyitón.