Az Egyesült Államok támogatásáról biztosította Izraelt az iráni drón- és rakétatámadás után az amerikai védelmi miniszter, de egyúttal felhívta a figyelmet a Közel-Kelet stabilitásának fontosságára, illetve arra is, hogy elejét kell venni a konfliktus továbbterjedésének.
Tárcájának tájékoztatása szerint Lloyd Austin hétfőn több közel-keleti és európai partnerével folytatott telefonbeszélgetést, köztük Joáv Galant izraeli és Boris Pistorius német védelmi miniszterrel, valamint a bahreini és a katari kormányzat tagjaival.
A közlemény szerint kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem kívánja fokozni a helyzet kiéleződését a térségben, de továbbra is kiáll Izrael és a régióban tartózkodó amerikaiak megvédelmezése mellett. Az amerikai védelmi tárca szóvivője hétfőn azt is megerősítette: az Egyesült Államok Izrael jogának tartja, hogy döntsön arról, milyen válaszlépéseket tesz Irán ellen a szombat éjjeli támadás nyomán.
Sosem használt fegyverekkel védte Izraelt az USA az iráni rakétáktól
Bár az SM-3 rakétát már majdnem 20 éve hadrendbe állították, a fegyver első éles bevetésének a pillanata csak most érkezett el. Az űrfegyver több iráni ballisztikus rakétát is elfogott.
Rakéták ide, drónok oda, akkor is szükség van az iráni olajra
Túl erősek az olajár esetleges jelentős drágulására vonatkozó félelmek, így az elemzők szerint a Biden-kormány részéről Teheránnak nem kell újabb szankciókra számítania a légi csapás után. Ugyanakkor az Egyesült Államokban komoly politikai botrány van kialakulóban a helyzet nyomán. Vasárnap, a Fox Newsnak nyilatkozva Steve Scalise, republikánus képviselő azt mondta, hogy az adminisztráció megkönnyítette Irán olajértékesítését, és bevételeket generált, amelyeket „terrorista tevékenység finanszírozására” fordítottak.
Harapófogóba került a Biden-kormányzat is, ugyanis egyszerre kellene meggátolnia az olajár emelkedését, elejét venni újabb támadásoknak, miközben Kína, az olaj legnagyobb vásárlója is az olcsó olajban érdekelt, az Egyesült Államok pedig nem szeretné tovább mérgesíteni a helyzetet Kínával
– írja a Reuters.
Az ENSZ felszólította Izraelt, hogy védje meg a ciszjordániai palesztinokat
Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala kedden felszólította Izraelt, hogy hagyjon fel a telepesek támadásainak támogatásával Ciszjordániában, ahol elszaporodtak az ilyen incidensek az izraeli háború kirobbanása óta. A világszervezet felszólításának előzménye, hogy hétfőn izraeli telepesek agyonlőttek két palesztint Ciszjordániában, izraeli katonák pedig egy palesztin fiatallal végeztek egy akció során.
Izraelnek, mint megszálló erőnek, minden tőle telhetőt meg kell tennie, hogy visszaállítsa, illetve a lehető legnagyobb mértékben biztosítsa a közbiztonságot és a rendet a megszállt Ciszjordániában
– jelentette ki Ravina Samdaszáni, az ENSZ emberi jogi főbiztosának szóvivője. Hozzátette: ez a kötelezettség magában foglalja a palesztinok megvédését a telepesek támadásaitól, valamint az erő palesztinokkal szembeni jogszerűtlen alkalmazásának leállítását az izraeli biztonsági erők részéről.
Izrael Irán elleni szankciókat követel
Az izraeli külügyminiszter, Israel Katz 32 országnak küldött levelet, amiben azt követeli, hogy vezessenek be szankciókat az iráni rakétaprogram ellen – írta Katz a korábban Twitternek hívott X-en. A tárcavezető szerint az Iszlám Forradalmi Gárdát terrorszervezetnek kell nyilvánítani, az intézkedésekkel pedig gyengíteni lehetne a perzsa államot. A politikus úgy véli, hogy az országot most kell megállítani.
A hétvégén Irán megtámadta Izraelt: az első hírek még több tucatról szóltak, később kiderült, hogy valójában több mint 300 drónt és rakétát lőttek ki a zsidó államra. Teherán egy hírszerzési központot és egy Negev-sivatagban lévő légitámaszpontot vett célba. Az izraeli hadsereg bejelentette, hogy lelőtték az iráni drónok és rakétáinak nagy részét, amiben az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az arab országok is segítettek.
A német és a jordániai külügyminiszter önmérsékletre szólította fel a közel-keleti válság szereplőit
Senki se öntsön több olajat a tűzre – jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter a közel-keleti fejlemények kapcsán, amikor jordániai kollégáját, Ajmán Szafadival fogadta Berlinben. Hozzátette: a felhívása főleg Iránra és térségbeli szövetségeseire, így a libanoni Hezbollahra és a jemeni húszi lázadókra vonatkozik.
Izraelre utalva pedig úgy fogalmazott: elszámította magát, akinek kétségei voltak afelől, hogy a zsidó állam képes védekezni masszív rakétacsapásokkal szemben. Baerbock hangsúlyozta, hogy Izrael szövetségesei kiállnak a zsidó állam mellett, amihez hozzátette: most arra van szükség, hogy józanul és felelősségteljesen cselekedjen mindenki.
A politikus szerint a régió országait nem szabad belesodorni az erőszak spiráljába, mert utóbbiak nem fogják eltűrni, hogy csatatérré váljanak, ezért mindenkinek hozzá kell járulnia a helyzet lecsillapításához a térségben. Szafadi, akinek hazája hozzájárult az Izrael elleni iráni drón- és rakétacsapások elhárításához, kijelentette: nem akarja, hogy Jordánia még inkább veszélybe kerüljön.
A Wall Street reményei szerint 100 dollárnál tetőzhet az olaj ára
Újra felsejlett a közel-keleti háború kiszélesedésének réme, ami ismét visszatette a napi spekulációk közé a 100 dolláros olajár lehetőségét. A Wall Streeten most azt találgatják, vajon hol tetőzhet a kőolaj ára?
A szaúdi vezetésű Kőolaj-exportáló Országok Szervezete, továbbá Oroszország és szövetséges partnerei, az OPEC+ az elmúlt években napi több millió hordóval csökkentették az olajkitermelést. Bár az irányadó globális olaj benchmark tavaly december óta 23 százalékkal emelkedett, s immár a 2023-as árcsúcsokat közelíti, épp a termelés önkéntes visszafogása miatt bőven van szabad kapacitás azt olajpiacon.
Az OPEC+ piaci részesedése globálisan 34 százalék alá süllyedt
- mondta Jorge León, a Rystad Energy tanácsadó cég alelnöke. Hozzátéve: tavaly rekormennyiségű olajat termeltek Amerikában, de idén a kitermelés üteme várhatóan visszaesik, s újra nagyobb szerepet kaphat a világpiacon az olajkartell.
Durván zsugorodik az izraeli gazdaság a háború miatt
A Hamász ellen folytatott háborúnak nagyobb negatív hatása volt az izraeli gazdaság növekedésére, mint korábban gondolták. 2023 utolsó négy hónapjában az előző negyedévhez képest évesített szinten 21 százalékkal zsugorodott a GDP – derült ki az izraeli statisztikai hivatal kedden nyilvánosságra hozott harmadik becsléséből.
Minden becsléssel fokozatosan nagyobb károkat mutattak ki – emlékeztetett a Reuters: az első becslés 19,4, a múlt hónapban közölt 20,7 százalékos visszaesést jelzett.
A háború a Hamász október 7-én végrehajtott terrortámadása óta tart, és jókora zuhanáshoz vezetett minden szektorban. Az export a negyedik negyedévben az 22,5 százalékkal, az import 42,4 százalékkal, a magánkiadások 26,9 százalékkal, a befektetési beruházások 67,9 százalékkal zuhantak.
Amerika is beszállt Izrael védelmébe: több tucat iráni drónt és rakétát semmisítettek meg
Az Egyesült Államok erői az amerikai európai parancsnokság rombolóinak támogatásával szombaton és vasárnap több mint 80 egyirányú támadórepülőgépet és legalább hat ballisztikus rakétát semmisítettek meg, melyek Iránból és Jemenből indultak Izrael felé – közölte az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága (CENTCOM).
A támadásban az egyik ballisztikus rakétát a kilövőegységgel együtt semmisítettek meg, valamint hét pilóta nélküli légijárművet (UAV) is semlegesítettek, még mielőtt fel tudtak volna szállni. Ezek az egységek az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók által ellenőrzött területeken voltak – írja a Reuters.
A CENTCOM továbbra is támogatja Izrael védelmét Irán veszélyes támadásaival szemben. Folytatjuk az együttműködést minden regionális partnerünkkel a régió biztonságának növelése érdekében
– írja tájékoztatásában az amerikai központi parancsnokság.
Aggódik az atomenergia-ügynökség amiatt, hogy Izrael nukleáris létesítményt támadna meg
Aggódik a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) amiatt, hogy Izrael megtámadja az iráni atomenergiai létesítményeket – derül ki Rafael Grossi NAÜ-főigazgató hétfői New York-i nyilatkozatából. Grossi elmondta, hogy Irán biztonsági megfontolásból vasárnap bezárta nukleáris létesítményeit, majd hétfőn újranyitotta őket.
Irán az elmúlt hét végén több mint 300 drónnal és rakétákkal támadást hajtott végre Izrael ellen. A támadóeszközök nagy részét Izrael szerint még az országhatáron kívül sikeresen hatástalanították. Izrael megtorló akcióval fenyegetőzik, Herci Halevi vezérkari főnök hétfőn megerősítette, hogy mindenképpen válaszolni fognak a támadásra.
„Folyamatosan aggódunk annak lehetősége miatt, hogy Izrael megtámadja az iráni nukleáris létesítményeket” – közölte Grossi, és abszolút visszafogottságra szólította fel az érintetteket. A NAÜ rendszeresen ellenőrzi Irán főbb atomenergiai létesítményeit, köztük a natanzi dúsítóüzemet, amely az ország nukleáris programjának központja.
