Szlovákia után újabb szövetségesre találhat a magyar kormány
Szoros verseny alakult ki Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök és az ellenzéki Zoran Milanovic elnök között, akik a választás után megpróbálnak többséget szerezni a kormányalakításhoz. A legújabb EU-s tagállam jövőbeli vezetésén pedig rengeteg múlhat a kontinens számára – írta a Bloomberg.
A szerdai választás egyik fél számára sem hozott tiszta győzelmet: bár a Plenkovic vezette Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) több szavazatot kapott, mint Milanovic Szociáldemokrata Pártja (SDP), ám annyit nem, hogy ezzel abszolút többséget szerezzen, így most elindult a verseny, hogy ki tud előbb koalíciós partnert találni a kormányalapításhoz.
Sok múlik azon, hogy ki lesz a befutó. Horvátország Plenkovic vezetése alatt elkötelezett támogatója volt Ukrajnának az EU-ban, míg ellenfele elítélte a NATO bővítését, válaszul a Kreml 2022-es inváziójára, a konfliktust „nem az unió háborújának” minősítette, és azzal fenyegetett, hogy éket ver az európai egységbe.
Egy Milanovic vezette kormány közelebb hozhatná a horvátokat Magyarországhoz, valamint a nemrég irányt váltott Szlovákiához, amelynek Robert Fico vezette kormánya leállította a Kijevbe irányuló fegyverszállításokat.
Lengyelország kiesése után, amely Donald Tusk hatalomra lépésével visszakerült Brüsszel kegyeltjei közé, most lehetséges, hogy az unió legújabb tagállama jelentős politikai erőt adhat ennek a csoportnak.
Horvátországi választás: a HDZ nyert, de nem tud önállóan kormányt alakítaniKijöttek az első exit poll adatok a horvát választásról. A szavazáson valamivel több mint 3,7 millió horvát állampolgár adhatta le a voksát. |
A miniszterelnök arra számított, hogy az európai közös valuta bevezetésével és a 3,9 milliós országnak az EU vízummentes utazási övezetébe való bekapcsolódásával elért eredményeinek köszönhetően könnyen megtarthatja a hatalmát. Pártja azonban nehezen tudta lerázni magáról a korrupció vádját, amely a HDZ korábbi vezetője és miniszterelnöke, Ivo Sanader letartóztatása óta több mint egy évtizede rajta ragadt.
Az állami választási bizottság adatai szerint a HDZ csaknem minden szavazatot megszámolva 61 mandátumot szerzett a 151 tagú horvát parlamentben. Ezzel szemben a szociáldemokraták nem sokkal maradtak le: 42 helyet könyvelhettek el.
A kormányalapításhoz Plenkovicnak a radikális jobboldali Haza Mozgalom párttal kellene szövetségre lépnie, amely 14 mandátummal a harmadik helyen végzett – ez azonban kockázatos, mivel elidegenítheti a centrista szavazókat.
Milanovicnak ezzel szemben könnyebb dolga lehet: a jobbközép Híd párt és a baloldali Mozemo 11, illetve 10 mandátummal bejelentette, hogy szívesen együttműködnének egy szociáldemokrata vezette kormányban.
Az erről szóló tárgyalások akár hetekig is eltarthatnak, ráadásul az ország etnikai kisebbségei, például a magyarok is szerepet játszhatnak a végső eredményben, akik összesen nyolc helyet tartanak fenn a parlamentben, a külföldön élő horvátok pedig három mandátummal rendelkeznek.
Szerdán választanak új parlamentet a horvátok, ám egy párt sem számíthat többségreRendhagyó módon, ezúttal a hét közepén döntenek új vezetőikről a horvátok. A szerdai választás sok izgalmat hoz délnyugati szomszédunkban, mert az előrejelzések szerint egyetlen pártnak sem sikerülhet abszolút többséget szereznie. |
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
Pozíciócserék jönnek a magyar energiaágazatban, új szereplők érkeznek a „nagyfiúk játszóterére” – ebbe nyúlhat bele Magyar Péter
