Rohamosan romlik Budapest közúti infrastruktúrájának állapota, ez lehet a hétköznapi tapasztalata azok az autósoknak, akik napi szintet koptatják az aszfaltot Budapest útjain. A nemzet fővárosában lassan alig akad olyan útszakasz, ahol ne lenne kisebb-nagyobb kátyú, repedés vagy valamilyen úthiba. A közösségi és kerékpáros közlekedést előnyben részesítő városvezetés nemtörődömsége nemcsak azért probléma, mert nem kevés bosszúságot okoz az autósoknak, városképileg is rendkívül lehangoló látványt nyújt. Amilyen állapotban van a népligeti felüljáró, a belváros szívében lévő Rákóczi út, vagy a fővárosba bevezető utak többsége, az leginkább a 90-es évek Romániájához hasonlítható, ami egészen méltatlan egy kétmilliós világvároshoz.
A számok nem hazudnak, a főváros egyre kevesebbet költ az utakra, felüljárókra
Mivel úgy éreztük mi is, hogy valami nagyon nincsen rendben a fővárosban, ezért megnéztük Budapest elmúlt 10 évének összes költségvetését, hogy megtudjuk, az aktuális városvezetés évente mennyit tervezett be a fővárosi utak és felüljárók felújítására. A korábbi főpolgármestert, Tarlós Istvánt számtalan kritika érte az ellenzék részéről, amiért szerintük elhanyagolja a város infrastruktúrájának fejlesztését. Tüttő főpolgármester-helyettes 2020 őszén még arról beszélt, hogy az önkormányzatnak 100 milliárd forintot kellene költenie a hidak felújítására, és persze nem felejtette el megjegyezni, hogy a mulasztás Tarlós István felelőssége, mivel Budapest „az elmúlt kilenc évben a szükséges összeg tizedét költötte a hidakra, felüljárókra”.
Csakhogy a jelenlegi vezetés még annyit se, sőt, egész szánalmas összeget fordított: míg 2014 és 2019 között 106 milliárd lett betervezve utak és hidak felújítására, a 2020 és 2024 közötti öt évben már csak 37 milliárd, tehát a korábbi összeg közel harmada, úgy, hogy ma nagyságrendileg több pénzből gazdálkodik a városháza.
Mint korábban írtunk róla, Karácsony Gergely évek óta rekord helyi iparűzési bevételből gazdálkodhat, csak idén a 303 milliárd befizetést vár a városháza az adónemből, ehhez képest nevetséges összeget, mindössze 904 millió forint terveztek be útfelújításra szemben a Tarlós-érával, amikor szinte minden évben jutott 20 milliárd forint a célra. Persze a költségek növekedése, mint a szolidaritási hozzájárulási Budapestet sem kíméli, de még az sem magyarázza meg, hogy miért hanyagolják el ilyen mértékben az utak karbantartását. Főleg, hogy a költségvetés szöveges összefoglalója is elismeri,
a jelenleg rendelkezésre álló források mellett az úthálózat állapotában számottevő javulás elérése nem lehetséges és elkerülhetetlen az egyre nagyobb mértékű romlás.
Ezek után nincs min meglepődni, hogy ott van a népligeti felüljáró, amely egyre ramatyabb állapotba kerül, és renoválása évek óta húzódik. Hiába lett az idei büdzsében kisebb tétellel megjelenítve, nagy kérdés, hogy az arra elkülönített összeg mire lesz elég.
Elegük lett a kerületeknek, kevesebb jut a saját feladataikra
Azon sincs mit nagyon csodálkozni, hogy főváros nemtörődömsége miatt egyre gyakrabban a kerületek veszik át a Budapest Közút kezelésében lévő utak rendbe tételét. Tavaly így újult meg a Szilágyi Erzsébet fasor és az Üllői út, idén pedig Nagymező és Nagykőrösi út. Persze a polgárok szempontjából teljesen érdektelen, hogy ki végzi el a szükséges felújításokat, mindenesetre jelzésértékű, hogy mennyire veszi komolyan Budapest a saját feladatainak ellátását. A másik oldalról viszont ez azt is jelenti, hogy a kerületek a saját feladataikra fordítanak kevesebb összeget.
Ígéretek vannak
Bár Vitézy Dávid, a BKK korábbi vezetője és exállamtitkár inkább a közösségi közlekedés híve, legalább az ő részéről elhangzott egy konkrét ígéret a választási kampányban a város rendkívül rossz állapotban lévő infrastruktúrájának felújítása kapcsán. A főpolgármester-jelölt a ciklus végére megtízszerezné az útfelújítások jelenlegi volumenét, azaz a következő ciklusban 350 kilométer utat újítana fel, ami szerinte már érezhető előrelépést jelentene.
