Újabb szúnyogfajok érkeztek Magyarországra – és több járványt is terjeszthetnek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJárványokat is okozhatnak a már megjelent új szúnyogfajok – erről beszélgetett Áder János volt államfő Kurucz Kornélia biológussal, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusával a Kék bolygó című podcastjének hétfőn közzétett legújabb adásában, amely elérhető a legnépszerűbb videómegosztó portálon is.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és vendége az új szúnyogfajok megjelenésének hatását és a védekezés lehetőségeit tekintette át. Kurucz kiemelte:
ahogy átalakul a klímánk, úgy a szúnyogok aktív szezonja is átalakul.
Az, hogy milyen hideg és mennyire csapadékos a téli időszak, befolyásolja a szúnyogszezon indulását. Kurucz Kornélia elmondta: idén már februárban megjelentek a szúnyogok és akár októberig is eltarthat a szezonjuk. A hazai fajok kora reggel és napnyugta után aktívak, és akkor csípnek, de érkeztek olyan új fajok, amelyek viselkedése eltérő.
Ezeknek az inváziós fajoknak egy-egy példánya korábban is megjelent Európában, de az első tél megölte ezeket. Európába érkezésüknek és terjedésüknek fő okozója az emberi tevékenység, a kereskedelem, a turizmus, az pedig, hogy képesek voltak megtelepedni és szaporodni, a klímaváltozással függ össze.
A meglévő 50 őshonos faj mellé újabb szúnyogfajok érkeztek Magyarországra:
- az ázsiai tigrisszúnyog,
- a japán bozótszúnyog,
- és a koreai szúnyog.
Az inváziós, idegenhonos fajok gyorsabban szaporodnak és napközben is csípnek. A biológus kiemelte: a szúnyogokkal és így az inváziós szúnyogokkal is a legfőbb probléma a betegségterjesztő képességük. Inváziós stratégiájuk része az, hogy több generációt képesek produkálni egy szezon alatt, és már nappal is tudnak táplálékot keresni. Így sokkal gyakrabban találkozhatunk ezekkel a fajokkal, és mivel nappal is csípnek, nagyobb kockázattal vagyunk kitéve a csípéseiknek.
Tehát, ha már egy területen jelen van egy szúnyog által terjedő kórokozó, akkor nagyobb hatékonysággal terjeszthetik a járványokat.
Kurucz ennél is aggasztóbbnak nevezte, hogy ezek a saját őshazájukban, ázsiai területeken képesek olyan, számunkra egzotikusnak gondolt betegségeket terjeszteni, mint a Dengue-vírus, vagy a Zika. Ezekkel a betegségekkel korábban csak behurcolt esetként lehetett találkozni Európában.
Áder János kitért arra, hogy az őshonos szúnyogok is képessé váltak új betegségek terjesztésére. A dalos szúnyog például a nyugat-nílusi lázat terjesztheti.
Kurucz Kornélia többek között arról is beszélt, hogy a nyugat-nílusi láz vírusa eredetileg madarak közt cirkuláló kórokozó, de a dalos szúnyognak kialakult egy olyan biotípusa, amely urbanizált élőhelyen szaporodik, és elkezdett emberekről táplálkozni, de azért még szereti a madarakat is.
A legjobb védekezés a megelőzés – állapította meg a biológus, kiemelve: magát a fertőzést, a csípést kell megelőzni, aminek széles körben használt módszere a szúnyogállomány gyérítése. Utóbbira sokféle lehetőség van, köztük a vízgyülemekben fejlődő lárvák elpusztítása. Közölte: a védekezés komplex folyamat. Példaként az integrált megoldási javaslatot említette, amely magában foglalja azt, hogy a vektorszervezeteket is monitorozni kell.
A tigrisszúnyog Németországban is megjelent már áprilisban: Berlinben az év első négy hónapjában már 39 esetet regisztráltak Dengue-lázzal. A német sajtó szerint a betegek mind külföldön fertőződtek meg, de a szúnyogszezon kezdetével közép- és hosszú távon is fennáll a fertőzés veszélye a német fővárosban.
