María Corina Machado, az ellenzéki kampányfőnök szerint Edmundo González nyerte a választást. Az ellenzéknek elege van a szavazólapokból. Tegnap este ezek 40 százalékához fértek hozzá, de mostanra több mint 70 százalékuk van. Hangsúlyozta
a számok „óriási diadalt” mutatnak, azaz 6,2 millió szavazat érkezett Gonzálezre, míg Nicolás Maduro 2,8 millió voksot tudhat magáénak.
Míg a rezsim remegve aludt, mi dolgoztunk
– mondta Machado örömittas tömegek előtt.
Tüntetések kezdődtek
Közben ezrek lepték el Caracas utcáit, hogy tiltakozzanak Maduro csalásai ellen. González – bár megérti az emberek felháborodását –, mégis azt hangoztatja, hogy most nyugalomra van szükség. A népakaratot viszont mindenképpen tiszteletben kell tartani – hangsúlyozta.
Venezuela békét akar, valamint az emberek akaratának elismerését, így a hatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk a nép szándékait
– üzente a Maduro egyik hatalmi bástyájának számító hadseregnek. Machado egyúttal kedd délelőttre polgári gyűléseket is összehívott, ide egész családokat vár, gyerekestől.
Machado nincs egyszerű helyzetben. Annak érdekében, hogy félreállítsák, a választás szabotálásával is megvádolták, és a központi vezetés megtiltotta neki, hogy közhivatalokért induljon. Ugyan tegnap Tarek William Saab venezuelai államügyész nem adott ki elfogatóparancsot Machado ellen, ez lenne logikusan a következő lépés – az más kérdés, hogy a lakosság hogyan reagálna erre.
Hogyan tovább?
A venezuelai vezetéstől nem állnak távol a letartóztatások.
2021-ben ezzel fenyegették meg Juan Guaidót, azt a törvényhozót, akit 2019-ben nemzetközileg ideiglenes elnökké neveztek ki Maduro egy évvel korábbi illegitim újraválasztása után. Két évvel később Saab elfogatóparancsot adott ki Guaidó ellen, mert állítólagosan a saját érdekében használta fel az állami olajtársaságot. A politikus most száműzetésben él Miamiban.
Az elmúlt néhány hónapban több mint száz nőt tartóztatták le, a kormány az útlevelüket is elkobozta.
Akár olyan patthelyzet is kialakulhat, amelyben Venezuela még jobban elszigetelődhet.
Ennek már jelei is vannak: Joe Biden amerikai elnök és Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök – aki támogatta Madurót – hamarosan megtárgyalják a legújabb fejleményeket. Peru közölte, hogy kiutasítja Venezuela diplomatáit, válaszul Maduro döntésére, amellyel elrendelte hét nemzet, köztük Peru képviselőinek távozását.
Ugyanakkor a rezsim is harapófogóba került.
Minden erejével igyekszik megőrizni a hatalmat, miközben sok latin-amerikai ország újraszámlálást követel, az ellenzék további elnyomása a szankciók szigorításához vezethet, ami pedig még mélyebb válságba löki Venezuelát, és elvágja a kiút lehetőségét.
Közben a hangulat az utcán egyre fokozódik. A felmérések is a változás szükségét támasztják alá: a caracasi Delphos cég július eleji felmérése szerint a venezuelaiak csaknem 40 százaléka gondolta úgy, hogy csalás esetén tiltakozniuk kell mindaddig, amíg a kormány el nem ismeri a választás valódi eredményeit.
Ígéretek vs. jelen
Az idei választás – amelyet Maduro szándékosan a volt elnök, Hugo Chávez születésnapjára tervezett – kétségtelenül más volt, mint az elmúlt években. A venezuelaiak több mint egy évtized után először éreztek reményt, hogy a demokrácia visszatérhet, ugyanis Maduro brutális válságba sodorta az országot, ahonnan csaknem 8 millióan kivándoroltak.
Machado ezért könnyedén népszerűvé vált, ugyanis a családok újraegyesítését ígérte.
A jelek szerint Maduro is érezte a veszélyt, ugyanis sok ellenzéki jelöltet eltiltott az indulástól, és sokszor áramszünettel zavarták meg a tömegrendezvényeket.
Maduro a fiatalok felé is nyitott, a közösségi médiában intenzív kampányt folytatott – a jelek szerint azonban ez sem volt elég.
