Megdöbbentő: egyre többet betegeskednek a norvégok
Akár fenntarthatatlanná is válhat a jóléti állam, ha a trend folytatódik: az elmúlt hónapokban több norvég maradt ki a munkából betegség miatt, mint az elmúlt 15 évben bármikor.
A hír megdöbbentő: a világ egyik legfejlettebb országára senki sem úgy gondol, mintha a munkavállalókat betegségek tizedelnék, főképp nem a nyári időszakban.
Ugyanakkor vélhetően pontosan a fejlettségnek köszönhetően sok kevésbé fejlett társadalomtól eltérően a vikingek leszármazottai már a legkisebb rosszullét esetén sem mennek be dolgozni, azaz gondolnak munkatársaik egészségére is.
Fotó: Shutterstock
A Norvég Statisztikai Hivatal szerint a szezonálisan kiigazított betegség miatti hiányzási ráta 7,1 százalékra emelkedett, ami a legmagasabb 2009 óta, amikor a sertésinfluenza okozott tömeges megbetegedéseket, sőt a Covid alatt mért megbetegedési aránynál is magasabb.
Lényeges kérdés
A szociális-jóléti skandináv társadalmak fenntarthatóságát a foglalkoztatás magas szintje biztosítja.
Ugyan az állam sokat költ a munkából bármilyen ok miatt kiesőkre, ezt csak a széles körben beszedett adóbevételek segítségével tudja megtenni.
Ugyan a norvég államháztartást egy 1700 milliárd dolláros állami befektetési alap támogatja, az olaj- és gázbevételek következő években várható csökkenése mindenképpen kockázatot jelent. Tény, hogy a
betegséggel, és rokkantsággal kapcsolatos költségek most a kiadások 22 százalékát teszik ki, vagyis a GDP 8 százaléka erre megy el.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint ez az arány csaknem kétszerese a sorban következő költekező Dániának. A politika már érzi, hogy valamit tenni kell: a kormány változtatna rendszeren akár már ebben a hónapban, de közben azt is jelezték, hogy a juttatási szintek nem csökkenhetnek. Nyilván, ha a híres szociális rendszerhez hozzányúlnak, az beláthatatlan népszerűségvesztést indíthat el – enélkül viszont nehéz elképzelni bármiféle értelmezhető reformot.
