Ijesztően sok a rövidlátó a gyerekek között
A gyerekek több mint egyharmada rövidlátó volt tavaly világszerte, és az arányuk 2050-re megközelítheti a 40 százalékot – derült ki egy friss kutatás eredményéből. Az előrejelzés nem meglepő, az elmúlt három évtizedben ugyanis folyamatosan nőtt a rövidlátók aránya a gyerekek és a felnőttek körében is, az emberek majdnem 36 százaléka nem látott tavaly tisztán távolra világszerte; 1990-ben ez még csak a 24 százalékukra volt igaz.
A kutatást a kantoni Szun Jat-szen Egyetemen végezték, és egy brit szaklapban, a British Journal of Ophthalmologyban számoltak be róla a héten. Több mint 5,4 millió embert felölelő 276 tanulmányt vetettek össze, amelyek a világ ötven országában készültek mind a hat kontinensen.
A koronavírus-járvány rontott a helyzeten
Bár a helyzet a koronavírus-járvány alatt hirtelen jelentősen romlott, ám nem minden régióban azonos mértékben.
„A rövidlátás napjainkra jelentős közegészségügyi problémává vált, és egyre gyakoribb, különösen a délkelet-ázsiai országokban, így Szingapúrban, Kínában és Tajvanon” – idézte a tanulmány megállapításait a CNN.
A kelet-ázsiai gyermekeknél a legmagasabb, 35 százalékos a rövidlátók aránya, ami több mint kétszerese fehér társaikénak.
A kutatók szerint ez részben annak tudható be, hogy ők már két-három éves korukban megkezdik a formális oktatást, azaz sokkal korábban, mint a más régiókban élő gyerekek.
Japánban a legtöbb a rövidlátó
A helyzet Japánban a legrosszabb, ahol a gyerekek 86 százaléka rövidlátó. Dél-Korea áll a második helyen 74 százalékkal. Globálisan igaz, hogy a városokban magasabb a rövidlátók aránya, mint vidéken, és a lányokat minimálisan nagyobb mértékben érinti az állapot, mint a fiúkat.
A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a kisgyermekek érzékenyebbek a környezeti tényezőkre, mint a felnőttek, mert az óvodáskor kritikus időszak a látás fejlődésében.
Előrejelzésük szerint a rövidlátás gyakorisága tovább fog nőni a gyermekek és serdülők körében, és 2040-ben eléri a 36,6, 2050-ben pedig a 39,8 százalékot.
Van megoldás
Néhány dologra azonban a szülők megtaníthatják a gyermekeiket, hogy megóvják látásukat. Növelni kell például a fizikai aktivitásra fordított időt, és csökkenteni azt, amelyet inaktívan, például tévézéssel és videók nézésével, számítógépes játékokkal vagy internetezéssel töltenek a gyerekek.
A kutatók azt is szükségesnek tartják, hogy az iskolákban kevesebb házi feladatot adjanak, csökkentsék a korrepetálás terhét, és támogassák a szemészeti vizsgálatokat, a korai felismerést és kezelést.
Hasonló javaslatokkal állt elő korábban Benjamin Botsford, a massachusettsi UMass Chan Medical School szemésze is, aki júniusban írt a kérdésről.
Lassítható a romlás folyamata
A rövidlátás progressziója a gyermekeknél lelassítható, ha szüneteket tartanak, és nem töltenek folyamatosan órákat a telefonnal vagy számítógép előtt – írta.
Az iskolán kívüli – képernyő előtti vagy egyéb – olvasással töltött idő korlátozása segíthet lassítani a gyermekek rövidlátásának romlását. A hosszan tartó képernyőidő ugyanis a szem megerőltetését és kiszáradását okozhatja. Botsford ezért
a „20-20-20 szabály” betartását javasolja.
„Tartsunk 20 másodperc szünetet 20 percenként, amikor 20 láb távolságra (hat méterre) nézünk a készüléktől. Koncentráljunk a szemek pihentetésére és a pislogásra. A drogériákban recept nélkül kapható műkönnyek időnkénti használata pedig segíthet a szemszárazságon” – ajánlja.
A szabadban töltött idő is jót tesz a szemnek, összefüggésbe hozható a rövidlátás gyermekkori előfordulásának csökkenésével.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
