Politikai jövőjét igyekszik menteni Olaf Scholz, tovább szigorítja a migrációt, Orbán Viktor is gratulált
Németországban 11 nap múlva újabb tartományban rendeznek választásokat, a felmérések szerint ismét a radikális jobboldal győzelme várható. Olaf Scholz koalíciójának népszerűsége mélyponton, a német kancellár kétségbeesetten igyekszik politikai jövőjét menteni.
A hét elején Nancy Faeser német belügyminiszter új határellenőrzéseket jelentett. be.
Konkrét intézkedésekkel erősítjük a belső biztonságunkat, és folytatjuk az illegális migráció elleni kemény fellépést
– mondta Faeser egy sajtótájékoztatón, amelyen bejelentette az összes német szárazföldi határ ellenőrzését. „Amíg nem érjük el az EU külső határainak erős védelmét, meg kell erősítenünk az ellenőrzéseket a nemzeti határainkon.
A bejelentést üdvözölte a magyar miniszterelnök is. Orbán Viktor, egy, az X-en közzétett nyilatkozatban közölte: „Németország úgy döntött, hogy szigorú határellenőrzést vezet be az illegális migráció megállítása érdekében. Scholz kancellár, üdv a klubban!”
A bejelentés a legutóbbi volt a német miniszterek által bejelentett szigorító migrációs intézkedések sorában. Ezeket azért volt kénytelen meghozni Berlin, mert az utóbbi időben sorra történtek migránsokhoz köthető támadások. A legnagyobb felháborodást keltett eset augusztus végén, Solingenben történt, ahol egy szíriai férfi egy városi ünnepségen válogatás nélkül szurkálta a résztvevőket, hárman meghaltak, többen súlyosan, életveszélyesen megsebesültek.
Megkésett intézkedések
Az esetet Scholz „mindannyiunk ellen elkövetett terrorizmusnak” nevezte. A solingeni eset nem sokkal azután történt, hogy a bevándorlásellenes Alternatíva Németországért (AfD) párt jelentős győzelmet aratott egy tartományi választáson, egy másikon pedig a második helyen végzett.
A solingeni támadás után Berlin bejelentette, hogy
- felgyorsítja a kitoloncolásokat és
- csökkenti az országban tartózkodó menedékkérők juttatásait.
- A német hatóságok 28 bűncselekmény miatt elítélt afgán állampolgárt is kitoloncoltak a tálibok által ellenőrzött Afganisztánba.
A legújabb határintézkedések célja
az illegális migráció további korlátozása, valamint az iszlamista terror és a súlyos bűncselekmények által jelentett akut veszélyek elleni védelem
– mondta Faeser.
A bejelentett intézkedések - amelyek részleteit még nem hozták nyilvánosságra – azonban zavart és riadalmat keltettek Németország szomszédai körében, akik tartanak a schengeni övezetre, valamint az Európai Unió gazdaságára gyakorolt következményekről.
Varsó tiltakozik
Donald Tusk lengyel miniszterelnök Varsóban élesen bírálta a német terveket. Ha a német vezetők véghezviszik a szigorúbb ellenőrzéseket, az a schengeni megállapodás „de facto nagymértékű felfüggesztéséhez” vezetne – mondta. Ugyanakkor Tusk közölte azt is, hogy nincs kétsége afelől, hogy a német belpolitikai helyzet miatt szigorodik az ország határellenőrzése.
Németország már korábban is végzett ellenőrzéseket a Lengyelországgal, Ausztriával, Csehországgal és Svájccal közös határain.
A német hatóságok a német belügyminisztérium adatai szerint tavaly október óta mintegy 30 ezer, érvényes okmányokkal nem rendelkező embert fordítottak vissza ezeken a határokon.
Az e heti bejelentés az ellenőrzések kiterjesztéséről szól a Franciaországgal, Luxemburggal, Hollandiával, Belgiummal és Dániával közös határokon.
A lengyel vezetők attól tartanak, hogy a német szigor forgalmi dugókhoz vezet a lengyel-német határon, akadályozva ezzel a kereskedelmet. Tusk hangsúlyozta, hogy Varsó „sürgősen konzultál a többi érintett országgal". A lengyel miniszterelnök lemondta a hét végére tervezett részvételét egy potsdami rendezvényen, ahol a tervek szerint Scholzcal találkozott volna.
Scholz harapófogóba került
Scholzra kétoldalról is nagy nyomás nehezedik. Külföldön a schengeni övezet szétszakításától tartanak, belföldön pedig a migráns-áradat feltartóztatását várják el tőle. A konzervatív Kereszténydemokrata Unió (CDU) azt követeli, hogy fordítsák vissza a más uniós országokból Németországba belépni szándékozó menedékkérőket – ez a lépés szakértők szerint
dominóhatást váltana ki egész Európában, és más országok is lezárnák határaikat a menedékkérők előtt.
A koalíciós kormány miniszterei gyorsított eljárások bevezetését szorgalmazták a menedékkérők kitoloncolása érdekében más uniós országokba, amelyeket felelősnek tartanak kérelmük elbírálásáért. Az ellenzéki CDU képviselői kedden részt vettek a koalíciós vezetőkkel tartott csúcstalálkozón, amelynek azt volt a célja, hogy a pártok között megállapodás szülessen a szigorításokról. A CDU politikusai azonban távoztak a tanácskozásról, miután világossá vált, hogy a kormánykoalíció nem hajlandó elég messzire menni.
A szövetségi kormány nyilvánvalóan reménytelenül megosztott, és képtelen megegyezni a hatékony intézkedésekről
– jelentette ki Friedrich Merz CDU-vezető az X-en közzétett bejegyzésében.
Újabb tartományban nyerhet az AfD
Faeser bejelentése az új határintézkedésekről a keletnémet Brandenburg tartományban szeptember 22-én tartandó kulcsfontosságú szavazás előtt hangzott el. A felmérések szerint az AfD vezet, megelőzve Scholz balközép Szociáldemokrata Pártját (SPD), amely az újraegyesítés óta megszakítás nélkül vezeti a tartományt.
A hónap elején az AfD megnyerte a választást a keleti Türingia tartományban, Szászországban pedig szorosan a CDU mögött a második helyen végzett. A radikálisok és a konzervatívok győzelme újabb csapást jelentett a szociáldemokraták, a zöldek és a szabaddemokraták által alkotott koalícióra, amely csúfosan leszerepelt az európai parlamenti választásokon. Azon a szavazáson az SPD több mint egy évszázada a legrosszabb eredményt ért el egy országos választásokon.
Egy újabb jobboldali győzelem, ezúttal Brandenburgban csak tovább erősítené azokat a találgatásokat, hogy a koalíció nem biztos, hogy kitart az egy év múlva esedékes következő szövetségi választásokig, a Deutschlandtrend közvéleménykutató irányadó felmérése szerint a kormánykoalíció támogatottsága újabb mélypontra süllyedt.
