Magyar kutatás bizonyítja a Covid és a légszennyezés összefüggéseit
Az új típusú koronavírus által okozott pandémia rendkívüli egészségügyi és gazdasági károkat okozott 2019 vége és 2021 között – közölte a Magyar Tudományos Akadémia. A Covid első hullámában a nemzeti kormányok különféle karanténintézkedések és szigorú utazási korlátozások bevezetésével próbálták visszafogni a járvány terjedését.
Ez együtt járt bizonyos ember okozta környezetszennyezések csökkenésével, így a levegőminőség javulásával is.
Az idei Magyar Tudomány Ünnepe központi programjai közt november 26-án rendezik a „Poszt-Covid-jelenségek kutatása” című szimpóziumot, amelynek keretében a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával folyó kutatások eredményeiről számolnak be a szakemberek.
Varga György, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Földrajztudományi Intézetének főmunkatársa elmondta, hogy nagyszabású kutatásuk során először az Európai Unió 27 tagállamát elemezték nemzeti, régiós és nagyvárosi szinten, elsősorban a nitrogén-dioxid szintjének 2019 és 2021 közti változását vizsgálva, összevetve a méréseket részletes műholdas és globális természeti, illetve társadalomföldrajzi adatbázisok számaival.
Ázsiával nehezebb dolguk volt, a keleti kontinens ugyanis sokkal hatalmasabb, és földrajzilag annyira változatos, hogy a természet- és társadalomföldrajzi különbségek csak nagyobb léptékben megfigyelhetők. Olyan részletes társadalmi adatok sem álltak rendelkezésre, mint Európa esetében, így végül a Világbank szegénységi adatbázisa alapján nézték meg, hol milyen légszennyezettségnek vannak kitéve a lakosság különböző rétegei, és hogyan érintették a kibocsátások és a kibocsátásváltozások az adott térséget.
A nitrogén-oxidok részben a lakossági fűtésből és főként a gépjárműhasználatból származnak, így a járvány miatt hozott karanténintézkedések, amelyek leginkább éppen a mobilitás csökkentését és az otthon maradást célozták, meg is mutatkoztak az emberi aktivitáshoz nagyon jól köthető nitrogén-oxidos adatokban. A rendelkezésre álló adatok szisztematikus feldolgozása után a kutatók úgy találták, hogy az Európai Unióban országos léptékben a nitrogén-dioxid-szint
- 2019–2020-ban átlagosan 10 százalékkal csökkent,
- míg 2020–2021-ben átlagosan 11,4 százalékkal nőtt.
E változások oka és iránya egyértelmű, azonban nagyságrendje földrajzi térségenként jócskán eltért egymástól.
Az orvosok szerint ezek a Covid új változatainak legelterjedtebb tünetei
A Covid–19 rohamosan terjedt el az elmúlt néhány évben, és rengeteg különböző változatot hozott létre. Ha valaki 2024-ben megbetegszik, érthető, hogy szinte azonnal arra gyanakszik, hogy a Covid valamely változatával lehet dolga, ezért azonnal sorba próbálja tenni az erre jellemző tüneteket. Ez nem is olyan egyszerű, hiszen a sok variáns miatt már eléggé kiterjedt a tünetek skálája.
Míg Ázsiában csak nagy térségekre – például indonéz szigetvilág – nézve tudtak viszonylag jól elkülöníthető régiókat megrajzolni, Európában országszinten is jól meg tudták határozni a régiókat, ahol elsőként és egyben a legszigorúbb intézkedéseket hozták. A nitrogén-oxidokra vonatkozó kibocsátási adatokból az is kiderült, hogy milyen szinten tartották fenn ezeket a korlátozásokat, és hogy ezek miképp változtak. Az általános trend mindenütt megegyezett:
- 2019–2020-ban mindenütt csökkentek a kibocsátások,
- majd 2021-es visszapattanásuk
jól tükrözte a korlátozó intézkedések fokozatos feloldását.
Az intézkedések szigorúságának vizsgálatakor azonban nem találtak olyan összefüggést, ami megmutatta volna, hogy az egyes térségekben mennyire köthető ténylegesen a szigorúsághoz a kibocsátás csökkenése. Volt, hogy teljesen ellentétes módon alakultak a számok:
egyes régiókban a szigorú korlátozások ellenére sem csökkent drasztikusan a nitrogén-oxid-kibocsátás, máshol pedig enyhébb korlátozások mellett nagyobb mértékben csökkent.
Az intézkedések szigorúságának objektív mérőszámai tehát nem mutattak szoros korrelációt a kibocsátásváltozások mértékével. Ennek a látszólagos ellentmondásnak a feloldására sokkal részletesebb, meteorológiai elemzést is tartalmazó vizsgálatra lenne szükség a jövőben, hiszen olyan rövid időszakokat kell összehasonlítani, amelyeket számos meteorológiai tényező befolyásolhat.
