Megtudtuk, hol él a legkevesebb diplomás
Az iskolázottság szintje tovább emelkedett Magyarországon a korábbi 2011-es népszámlálás adataihoz képest. 2022-ben már a 15 éves és annál idősebb lakosság 22 százaléka rendelkezett diplomával, a lakosság további egyharmadának pedig érettségije is volt. A legfeljebb általános iskolát végzettek aránya 23 százalékra csökkent – írja a KSH adataira hivatkozva az Economx.
Az országos átlag feletti ütemben nőtt a diplomások aránya Budapesten és vonzáskörzetében, az egyetemi városokban (pl. Pécs, Szeged, Debrecen), illetve a Velencei-tó és a Balaton környékén. Több megyei jogú város (pl. Tatabánya, Szombathely, Kaposvár) esetében nem történt jelentős változás, azonban a vonzáskörzetükben igen, ami szuburbanizációs hatást jelez.
Az ország legtöbb községében, továbbá a kisvárosok jelentős részében egyik évtizedben sem következett be kiemelkedő növekedés a diplomások arányában.
Annak ellenére, hogy az általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb végzettségűek aránya a népszámlálási adatok szerint Budapesten (1,2 százalék) és Pest vármegyében (1,8 százalék) volt.
Pest, Nógrád, Borsod trió
A legalacsonyabb végzettségűek jelentős része, minden ötödik lakos Közép-Magyarországon élt. Hasonló számban éltek az északkeleti országrészben,
ahol viszont az országos átlagnál magasabb volt az alacsony végzettségűek aránya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 3,7, illetve 4 százalékot is elérte.
Az érettségi nélkül szakmai oklevéllel rendelkező száma (21 százalék) alig változott 2011-hez képest. A legtöbb szakmunkás végzettségű a nyugati országrészben Tolna és Veszprém vármegye településein, keleten pedig Békés vármegyében élt.
Ugyanakkor az ország északkeleti részén, különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, illetve a délnyugati országrészben számos kistelepülésen a lakosság több mint fele legfeljebb általános iskolai végzettségű volt a legutóbbi népszámlálás idején.
A felnőtt lakosság legnagyobb részének érettségi a legmagasabb végzettsége, arányuk 2022-ben 34 százalék volt. A fővárosban – jellemzően a pesti oldalon – és vonzáskörzetében, továbbá a vidéki nagyvárosokban volt érettségije a magyaroknak. Komárom-Esztergom, Nógrád, Csongrád-Csanád, illetve Győr-Moson-Sopron vármegyében, valamint a Balaton déli partján a települések jelentős részén a felnőtt lakosság több mint egyharmadának volt érettségi a legmagasabb iskolai végzettsége.
Az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt a diplomások aránya, 2022-ben a 25 éves és annál idősebb népesség negyede rendelkezett felsőfokú végzettséggel.
A fővárosban – főként a budai oldalon – és környékén, a megyeszékhelyeken (különösen Debrecenben és Szegeden), valamint a Balaton és a Velencei-tó környéki településeken volt a legmagasabb a diplomás lakosság aránya.
Megugrott az angolul beszélők aránya
A lakosság nyelvtudása jelentősen javult az elmúlt évtizedben. A leggyakoribb idegen nyelv az angol, már minden negyedik ember beszéli, számuk 2011 óta nagymértékben, 53 százalékkal emelkedett. Német nyelvtudással 2022-ben 1,2 millióan rendelkeztek, arányuk 11 százalékról 13 százalékra nőtt. Oroszul 204 ezren, franciául 147 ezren, románul 138 ezren tudtak.
Az idegen nyelven beszélők száma 3 millió 248 ezer fő volt, 25 százalékkal több, mint egy évtizeddel korábban.
