Észak-koreai katonák Kurszknál - nem ejtettek foglyokat - videó
Moszkva fokozza a katonai nyomást a mintegy 1300 kilométer hosszú ukrán fronton. „Eszkalacija nyeizbezsna” – az eszkaláció elkerülhetetlen, írja a Kreml-közeli RIA Novosztyi. Vlagyimir Putyin szerint az idő nem alkalmas a tárgyalásokra – ukrán-NATO feltételekkel. Egyes nyugati biztonsági tartalomszolgáltatók már „Ukrajna-végjátékról” írnak. Trump le akarja zárni az Ukrajna-dossziét, Zelenszkij pánikban van – vélik. Az észak-koreai katonák Kurszknál jelentek meg – elitalakulatokról lehet szó.
Ukrán részről maga Zelenszkij elnök jelentette be, hogy legalább 11 támadó cirkálórakétát a Nyugattól kapott F-16-os többcélú, 4+ generációs vadászbombázók közreműködésével semlegesítettek. A másik oldal pedig közölte, hogy
a kurszki betörés színhelyén bevetettek egy észak-koreai rohamcsapatot. Az észak-koreaiak létszámát nem közölték, de legalább egy zászlóaljnyi különlegesen képzett katonáról lehetett szó, akik több mint háromszáz ukrán behatolóval végezhettek
– írta Vlagyimir Romanov, a Lenta.ru haditudósítója. Oleg Carjov volt ukrán parlamenti képviselő megerősítette a Romanov által leírtakat. Hozzátette, hogy az észak-koreaiak nem különleges rendeltetésű erőknek (SzpecNaz), hanem „felderítő zászlóaljaknak” nevezik magukat.
Szokatlan és a modern hadviselés alapvető morális szabályával ellentétes megjegyzések kísérték az észak-koreaiak bevetését:
Saját halottaikat és sebesültjeiket magukkal vitték a csapásmérés után, és nem ejtettek foglyokat.
Ez utóbbi annak burkolt kifejezése, hogy a magukat megadó és esetleg sebesült ukrán katonákat a helyszínen kivégezhették. Ha ezek a hírek igazak, az európai, NATO-hadszíntereken új, minden eddiginél keményebb és kíméletlenebb ellenfél jelent meg.
Észak-koreai katonák - elitalakulatokat küldhettek Ukrajnába
Szélvészgyorsasággal küzdötték át magukat az észak-koreaiak egy 2 kilométer széles aknamezőn, majd villámgyorsan legázolták az ukrán védőket – írta a kurszki terület Plehovo falvánál történt akcióról egy katonai blogger. Az egész akció nem tartott tovább három óránál. Az észak-koreaiak csak könnyű kézifegyverekkel voltak felfegyverezve. A történtek rácáfolhatnak az amerikai és NATO-tisztek becsmérlő megjegyzéseire is, amelyekkel az észak-koreaiak felkészültségét, harcértékét illették.
Az észak-koreai katonaság hatékonysága egészében véve kérdéses
– írja az egyik legtekintélyesebb amerikai katonai think-tank, a CSIS két szakértő szerzője, Mark F. Cancian, az USA tengerészgyalogságának nyugalmazott ezredese és a koreai származású Chris H. Park, a Johns Hopkins egyetem kitüntetett szakdiplomása, biztonságpolitikai elemző. Mint ahogy korábban hasonló megnyilvánulások láttak napvilágot az Ukrajnában harcoló oroszországi haderő katonái képességeivel, felkészültségével, fegyverzetével kapcsolatban is.
Kijev bevetette az F-16-osokat
Ukrajnának már mintegy két repülőszázadnyi F-16-osa lehet, de csak most érkezett az első hivatalos bejelentés a gépek bevetéséről. Csaknem egytucatnyi, ukrán célpontok ellen indított orosz cirkálórakétával is végezhettek Zelenszkij elnök nem pontosított bejelentése szerint. Összesen 93 rakétát – zömmel Kalibr és H-101-es cirkálórakétákat indítottak az oroszok, amelyből 81-et az ukrán védők leszedtek. Hogy mivel, arról nincsenek információk.
Az F-16-osok módszere hasonló lehetett, mint ahogy a második világháborúban a brit légierő Spitfire vadászgépei az Angliát támadó német V-1 rakéták (buzz-bombs – „zümmögő bombák”, az első cirkálórakéták) mögé repülve fedélzeti gépágyúikkal, géppuskáikkal semmisítették meg a támadókat. A H-101-esek valamivel gyorsabban (720 kilométer per óra) repülnek, mint a V-1-esek, manőverező képességük, sebességük viszont nem elég, hogy a sokkal gyorsabb és mozgékonyabb F-16-osok elől elmeneküljenek. És az F-16-osoknak hatékony rövid távú levegő-levegő fedélzeti rakétafegyvereik is vannak.
Őrületes kockázat NATO-csapatokat vinni Ukrajnába
Ám továbbra is az ukrajnai háború legnagyobb veszélyét a NATO és Oroszország közti közvetlen fegyveres konfliktus jelenti. Ha ilyen kirobbanna, az szinte automatikusan vezetne egy nukleáris világháborúhoz. Ukrajnába – elsősorban francia kezdeményezésre – NATO-csapatokat vezényelnének akár több tízezres nagyságrendben. Egy magas rangú volt NATO-tisztviselő szerint legalább negyvenezer NATO-katonát, öt dandárt vezényelnének Ukrajnába békefenntartónak. Ám hogy mindez a NATO kereteiben folyhasson, a szervezet alapszabálya szerint valamennyi NATO-tagnak el kell a tervezetet fogadnia. Ettől még a valós helyzet nagyon messze van. Nem teljesül egyelőre a kiindulási alap sem: az Ukrajna és Oroszország közötti tartós tűzszünet. Ez a hatalmas NATO-csapatmozgás az Ukrajna és Oroszország közti frontvonalat érintené.
Oroszországi feltételezések szerint itt, a vélhető fegyverszüneti vonal mentén sorakoznának fel a NATO-csapatok, hogy biztosítsák azt, megakadályozva a két fél harcérintkezését.
Emiatt figyelmezteti ismételten Moszkva a franciákat, hogy
- az Oresnyik rakétarendszer nem nukleáris robbanófejes változatának elsődleges célpontjai Franciaország (például Párizs, Toulon, Marseille) katonai létesítményei lehetnek.
- Washington szerint a romániai Deveseluban, illetve
- a lengyelországi Redzikowóban, az amerikai haditengerészet kezelésében lévő Aegis Ashore ballisztikus rakétaelfogó rendszerek képesek az Oresnyik-rendszerek elfogására.
- Egyes szakértők szerint ezt akarják elkerülni az orosz rakétások, amikor a lehető legközelebb (Belorussziába) telepítenék az Oresnyikokat.
- Amúgy is kritikus időket élnek, mert a deveselui stabil, épületekbe épített Aegis Ashore rendszert átépítik, karbantartják, renoválják.
- Helyette járművekre telepített THAAD rendszerek működnek. Amelyek hasonlók, némely paramétereik még jobbak is az Aegis Ashore-énál.
Ám nem létezik 100 százalékos találati biztonsággal működő rakétaelfogó rendszer.
Érvénytelenítették Lázár beruházását, de a legfontosabb kérdés még mindig nyitott – teljes újratervezés jöhet a belváros szívében
