Mindössze néhány héttel azelőtt, hogy távozna a Fehér Házból, Joe Biden kormánya közölte, hogy Pakisztán olyan, nagy hatótávolságú ballisztikus rakétát fejleszt, amellyel az atomfegyverekkel rendelkező ország akár még az Egyesült Államokra is csapást mérhetne.
A hétfőn nyilvánosságra hozott hírszerzési dokumentum szerint a pakisztáni rakétatevékenység megállítása érdekében a kormány szankciókat vetne ki a fegyverprogramban részt vevő állami szervezetekkel szemben, miután a diplomatikus csatornákon keresztül nem sikerült leállítani azt.
Kevés ország van, amely atomfegyverrel rendelkezik, és még kevesebben tudnának rátámadni az Egyesült Államokra. Ezek azonban mind ellenséges országok, így Pakisztán erőfeszítéseit nyílt fenyegetésként kell kezelnünk
– nyilatkozta a The Wall Street Journalnak Jon Finer helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó, aki szerint az ügy hátterében az Iszlámábád és Peking közti egyre szorosabb kapcsolat állhat.
A Biden-adminisztráció figyelmeztetése aláhúzza a Washington és Iszlámábád közti növekvő szakadékot, amelyet egykor olyan fontos amerikai partnernek tekintettek Dél-Ázsiában, hogy két évtizeddel ezelőtt George W. Bush kormánya még „kiemelt nem NATO-szövetségesnek” minősítette.
Az újonnan nyilvánosságra hozott hírszerzési adatok azonban a hírszerzés szerint arra utalnak, hogy Pakisztán a rakétaerejének és a hatókörének a kiterjesztésére törekszik, az Egyesült Államok ellen fegyverkezve.
A pakisztáni külügyminisztérium szóvivője szerint Finer állításai „alaptalanok”, „nélkülözik a racionalitást” és „nem hasznosak az általános kapcsolat szempontjából”.
Egy olyan nagy hatótávolságú rakéta kifejlesztése, amely képes lenne célba venni az Egyesült Államokat, több évet, de talán egy évtizedet is igénybe venne, a dokumentum alapján pedig Pakisztán ennek a folyamatnak a legelején áll.
A Biden-kormány kirohanása így csak arra volt jó, hogy felháborítsa egyik legfontosabb közel-keleti szövetségesét, nem sokkal azelőtt, hogy Donald Trump – aki egyébként számottevően csökkentené a Pakisztánnak nyújtott katonai támogatást – hivatalba lépne, és az ő asztalára tolnák ezt a botrányt.
Az ügy hátterében azonban az Iszlámábád és Peking közti egyre szorosabb kapcsolat állhat, mivel
Megpróbálunk nyomást gyakorolni, hogy megelőzzük ezt a problémát, mert nem akarjuk, hogy Pakisztán túl messzire menjen, és hátat fordítson a Nyugatnak. Ez nem érdeke Iszlámábádnak
– tette hozzá Finer.
Biden búcsúajándéka: potenciális nukleáris célponttá válhatnak a NATO-tagországok – a régiónk is érintett
Régiónkban akár minden második NATO-tagország potenciális nukleáris célponttá válhat azáltal, hogy Oroszország a közelmúltban módosította az atomfegyver-doktrínáját. Katonai elemzők térségünkben Ukrajna mellett Lengyelországot, Romániát, esetleg Csehországot látják az oroszországi atomtámadások legvalószínűbb célpontjának „Biden búcsúajándéka” miatt. Nem valószínű azonban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök most, az amerikai elnökválasztást követően nyomná meg a képzeletbeli piros gombot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.