Újabb szankciós csomagban egyeztek meg az Európai Unió tagállamai az Ukrajnában háborút folytató Oroszország ellen. Ez sorrendben a 15. csomag – közölte a magyar EU-elnökség. Eközben mozgásba lendültek a háború befejezése érdekében, illetve ellenében a világpolitika kerekei – a reménykedők szerint a vérontás és a pusztítás utolsó szakaszába lépett.
Az újabb szankciókról az uniós tagok EU-nagykövetei állapodtak meg – közölte X-bejegyzésében a magyar EU-elnökség. Hazánk az év végéig tölti be a rotációban működő elnökséget, januártól Lengyelország veszi át a stafétát.
A csomag új személyeket és entitásokat ad a már létező szankciós listához, és oroszországi célpontjai vannak, illetve más országokban olyan entitások, amelyek hozzájárulnak Oroszország katonai és technológiai fejlesztéseihez az exportkorlátozások megkerülése útján
– folytatja az angol nyelvű poszt. Az elfogadott szankciók harmadik országok olyan hajóinak a tevékenységét korlátozzák, amelyek hozzájárulnak, vagy támogatják Oroszország Ukrajna elleni akcióit – tették hozzá.
A Euronews híre a szankciókról Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét is idézi:
Az EU és G7-partnerei fenntartják a nyomást a Kremlen
– erősítette meg az uniós csúcspolitikusok ígéreteit, hogy fenntartják Ukrajna támogatását háborújában. Eközben nagyobb fordulatszámra kapcsoltak a világpolitika kerekei, Donald Trump megválasztott elnök a hírek szerint azonnali tűzszünetre szólította fel Párizsban Emmanuel Macron elnök jelenlétében Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, Orbán Viktor magyar miniszterelnök pedig – aki a Bloomberg elemzése szerint „Európa hangja” lehet „Trump” fülében – hétfőn a floridai Mar-a-Lagóban a január 20-án hivatalba lépő elnökkel tárgyalt, szerdán pedig Vlagyimir Putyin orosz elnökkel beszélt telefonon.
Amennyiben Trump ígéretei gyors sikerrel járnak a békeerőfeszítésekben, a szankciós csomagok sora már nem sokáig játszik szerepet. A magyar álláspont a szankciós csomagokkal kapcsolatban az volt, hogy miközben nem voltak alkalmasak rá, hogy letérítsék útjáról Oroszországot, Európának többet ártottak, mint a Kremlnek.
Ez a magyar EU-elnökség alatt elfogadott első szankciós csomag – írja az Euronews, arra emlékeztetve: sok EU-diplomata tartott tőle, hogy a magyar EU-elnökség le fogja lassítani a „háború frontján” tett uniós erőfeszítéseket.
A szankciók részletei azonnal nem váltak ismertté, mindenesetre az orosz „árnyékflotta” ellen irányulnak, amelyet Moszkva azért hozott létre, hogy folytathassa az olajszállításokat a nyugati szövetségesek által 2022 végén bevezetett korábbi szankciókat kikerülve, amelyek hordónként maximum 60 dollárban korlátozták az árat, és megtiltották a biztosítási szolgáltatást az ennél drágábban szállító tankhajókra.
Az oroszok 2022 február és 2024 között mégis csak 475 milliárd eurónyi árbevételt kasszíroztak az olajexportból – írja az Euronews, idézve a nyugati érvelést, amely szerint a flotta veszélyes a környezetre, öreg hajókból áll és megtévesztő praktikákkal él: hamis adatokat sugároznak, kikapcsolják a helyzetjelzőiket, illetve többször is átrakodnak hogy a szállítmányaik eredetét leplezzék. A Statista számai szerint egyébként a világflotta átlagéletkora már 2018-ban meghaladta az orosz árnyékflotta átlagéletkorára közölt 18 évet, azóta szinte folyamatosan nőtt, és 2023-ban elérte a 20,1 évet.
Hajmeresztő javaslat az orosz szellemhajókról: a kilátás katasztrófa, netán háború
Hetven százalékkal nőtt tavaly óta az olaj mennyisége, amelyet az oroszok a nyugati szankciókat kikerülve, biztosítás nélküli tankhajókon szállítanak. A szankciók működnek – állítja ennek ellenére egy jelentés –, csak nem eléggé, és ebből előbb-utóbb katasztrófa lesz, ami elkerülhető, ha megállítják az európai vizekre merészkedő szellemhajókat. Csakhogy ebből is nagy baj származhat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.