Donald Trump első fehér házi győzelme meglepetésként érte az Egyesült Államok üzleti elitjét, az utóbbi nyolc évben pedig a média mellett sok vállalat is első számú közellenségként kezelte a politikust. Az amerikai elnök történelmi visszatérése miatt azonban az ipari vezérek haptákba vágták magukat, és rekordokat döntögető adományokkal próbálnak visszajutni a politikus – és bosszúszomjas támogatói – kegyeibe.
A vállalatok nem csupán jóval nagyobb összegeket adnak, mint Trump első beiktatásakor – amikor még nem tudták, hogyan kezeljék a szeszélyes politikussal kapcsolatos aggályaikat –, hanem ezt sokkal nyilvánosabb módon is teszik, hónapokkal azelőtt világgá kürtölve az adományokat, hogy azokat be kellene jelenteni a szövetségi szabályozó hatóságoknak.
Az adományozás stigmája, amely nyolc évvel ezelőtt még megkerülhetetlen volt, mára teljesen eltűnt, és az ellenkezője lett a divat. Aki nem ad Trumpnak, az le van maradva, nem akar nyerni, és feleslegesen politizál a siker helyett
– magyarázta az elnök körüli üzleti hangulatot Brian Ballard, Trump egyik volt kampányfőnöke a Politicónak. Szerinte ez a pénzeső a következő amerikai kormány szeszélyes politikáját tükrözi, mivel a vállalati vezetők semmiképp sem akarnak a republikánusok ellenségévé válni, amikor nem tudják, mire kell számítani.
Ez az üzleti pálfordulás a közvéleményt követi, amely – a média kivételével – egyre hangosabban Trumpot támogatja. Míg egy évvel ezelőtt a politikusra szavazni páriává tett volna rengeteg embert, mára a támogatói büszkén állnak ki az elnök mellett, aki minden előrejelzést meghazudtolva rúgta be a Fehér Ház ajtaját.
Soha nem látott biztonsági intézkedések Trump beiktatásán – retteg az újabb csődtől a titkosszolgálat
Az Egyesült Államokban kéthetes programsorozattal készülnek az új elnök hivatalba lépésére, amelynek befejező és egyben csúcspontja a január 20-i beiktatási ceremónia. Donald Trump beiktatását az a titkosszolgálat felügyeli, amely többször csődöt mondott a védelmében.
Most, Trump beiktatási bizottsága, egy szövetséges szuper PAC és egy úgynevezett „501(c)4-es adócsoport” között, amelyet azért hoztak létre, hogy politikailag támogassa a hivatalba lépő kormányt, a politikus szövetségesei több mint 250 millió dollárt kalapoztak össze Ballard szerint a választási győzelem óta.
A pénz jelentős része
A világ öt legnagyobb technológiai cégének mindegyike legalább 1 millió dollárt adott közvetlenül vagy a vezérigazgatóikon keresztül. Így tettek az Uber és az OpenAI vezérigazgatói is. Az autóipari óriások, a Toyota, a Ford és a General Motors egyenként 1 millió dollárt adtak, csakúgy, mint a hatalmas gyógyszergyártó Pfizer, a Hims & Hers távegészségügyi vállalat és az Intuit adószolgáltató. A Robinhood, a tőzsdei kereskedési alkalmazás 2 millió dollárral járult hozzá a politikus pénzhegyéhez.
Annak jeleként, hogy ezek a vállalatok mennyire szeretnék, ha adományaikról tudnának, szóvivőik gyorsan közzé is teszik ezeket a híreket, és még azok is, akik az összegekről nem szeretnének beszélni – mint a Chevron vagy a Bank of America – is bejelentették, hogy ők is Trumpot támogatják.
E cégek közül sokan hozzájárultak már korábbi beiktatási bizottságokhoz is, de általános tendenciaként elmondható, hogy az idei csekkek nagyobb összegről szólnak. A Microsoft például 1 millió dollárt osztott szét, ami a 2017-es és a 2021-es hozzájárulás kétszerese. A Google egyenként 285 ezer dollárt adott Trump első beiktatásához és Joe Biden elnök beiktatásához. Ezúttal több mint háromszorosára, 1 millió dollárra emelte felajánlását.
Mindenki a gyűrűt csókolja, mindenki jóban akar lenni az új kormányzattal, és mindenki abban bízik, hogy nyilvános és látványos támogatásukért cserébe a Fehér Ház kesztyűs kézzel fog velük bánni
– mondta Ballard. A Trump beiktatásának támogatására beáramló vállalati pénzek annál is inkább figyelemre méltók, mivel ugyanezek közül sok kék cédulás vállalat vagy szüneteltette, vagy jelezte, hogy felülvizsgálja a jövőbeni kampánytámogatásokat azoknak a kongresszusi tagoknak, akik Trump biztatására a 2020-as választási eredmények hitelesítése ellen szavaztak.
Erősödik az amerikai Kína-fóbia: célkeresztben az elektromos autók
A kínai autók kiszorítása Amerikából törvényi szintet lépett, Bidenék utolsó intézkedéseik egyikével gyakorlatilag elrendelték az internetképes autók importtilalmát 2027-es hatállyal. A lépést nemzetbiztonsági és piacvédelmi érvekkel támasztották alá, noha ezek erősen bicegnek. A kínai veszedelemmel kapcsolatban teljes az egység az amerikai politikában.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.