Trump embere Putyint dicséri, Starmer európai hadsereget szervez – így készül a béke?

Már több mint három éve zajlik az orosz-ukrán háború. Donald Trump amerikai elnök már a kampánya során arról beszélt, hogy hivatalba lépése után véget vet a konfliktusnak, és az elmúlt hetekben már zajlottak is egyeztetések. Moszkva és Kijev ugyan egymással még nem ültek le beszélni, de Trumppal már mindkét elnök tárgyalt. A jövő héten Szaúd-Arábiában újabb egyeztetések lesznek, az Egyesült Államok képviselői az ukránokkal és az oroszokkal is leülnek tárgyalni. A Világgazdaság korábban megírta, a Fehér Ház arra törekszik, hogy április 20-ig fegyverszüneti megállapodás szülessen, amely idén a húsvéti időszak a nyugati és az ortodox egyházakban is.

A tűzszüneti tárgyalásokat amerikai részről Donald Trump különmegbízottja, Steve Witkoff vezeti. Az ingatlanbefektetőként és ügyvédként is sikeres diplomata a Tucker Carlsonnak adott interjújában elemezte a háborús helyzetet, beszélt Putyinról, Ukrajnáról, és Európáról is.

Megérti Putyint az amerikai különmegbízott

A BBC által szemlézett beszélgetésben Witkoff elismerően szólt Vlagyimir Putyin orosz elnökről. A fegyverszüneti tárgyalások során találkoztak, ez alapján az amerikai különmegbízott egy rendkívül okos és felkészült vezetőnek tartja a Kreml fejét, aki végig kedves és egyenes volt vele. Wikoff azt mondta, hogy nem tartja rossz embernek Putyint.

A diplomata, aki a beszélgetés során nem tudta felsorolni az Oroszország által annektált öt területet (a 2014-ben elfoglalt Krímet, valamit a háború során elcsatolt Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régiókat), Moszkva több érvelését is elfogadhatónak tartja. Szerinte Oroszország nem akarja megszállni egész Ukrajnát, csak azokat a területeket, amelyeket most is ellenőrzése alatt tart, mivel azok többségében orosz nyelvű térségek, és azokat Moszkva a második világháború óta a sajátjának érzi. Witkoff elmondta, hogy a ma ismert Ukrajna egy mesterségesen összerakott ország, így megérti, hogy Putyin miért tette meg ezt a lépést, és nem tartaná helytelennek, ha ezek a területek Oroszországhoz tartoznának. Elfogadja azt az érvelést is, hogy a NATO keleti terjeszkedése és Ukrajna erősödése aggodalmakat keltett az orosz elnökben.

A különmegbízott kitért Keir Starmer brit miniszterelnök azon kezdeményezésére is, hogy európai békefenntartókat küldjenek Ukrajnába, és katonailag megerősítsék Európát. Witkoff szerint amit Starmer csinál, az csak pózolás, kampány, és népszerűségének növelésére tett kísérlet. Téves azaz elképzelés, hogy mindenkinek olyannak kell lennie, mint amilyen Winston Churchill volt. Úgy gondolja ugyanis, hogy nem kell tartani attól, hogy Oroszország megtámadna európai országokat, Putyin ugyanis nem akar háborút a NATO-val, mert tudja, hogy képes megvédeni a tagjait. A második világháborúban ugyanis még nem létezett a NATO, ma igen, és ez a biztosíték a biztonságra.

Háború, béke, együttműködés – utópisztikus jövő?

A béketárgyalások aktualitásai kapcsán Witkoff megjegyezte, hogy azok jól haladnak, a Fekete-tengeren a tűzszünet a következő egy-két hétben várhatóan meg fog valósulni, és egyre nagyobb az esélye a teljes, 30 napos tűzszünetnek is.

„Ki ne szeretne egy olyan világot, ahol az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország együttműködnek, és jó dolgokat tesznek együtt? Ahol közösen gondolkodnak azon, miként integrálhatják energiapolitikájukat az Északi-sarkvidéken, esetleg megosztják a tengeri útvonalaikat, együtt küldenek LNG-gázt Európába, és esetleg együttműködnek a mesterséges intelligencia területén is?” – tette fel a költői kérdést a beszélgetés végén Steve Witkoff.

Starmer az európai összefogás élére állna

A Churchill-es hasonlatot nemcsak az amerikai különmegbízott használta, maga Keir Starmer is utalt rá a New York Timesnak adott interjújában. A brit miniszterelnök elmondta, hogy sokan azt várják az Egyesült Királyságtól, hogy válasszon az Egyesült Államok és Európa között. Azonban Winston Churchill nem ezt tette. És Clement Attlee sem ez tette. Starmer szerint ők jól döntöttek, és úgy véli, hogy most is nagy hiba lenne választani.

A miniszterelnök szerint az Egyesült Királyságnak mindkét féllel szoros kapcsolatot kell fenntartania. Starmer ragaszkodik a transzatlanti kötelék megőrzésének fontosságához még úgy is, hogy Donald Trump elnök viszonya jelenleg nem felhőtlen Európával, többek között a vámháború miatt is. Azonban úgy véli, hogy az amerikai elnöknek igaza van abban, hogy az európai országoknak nagyobb terhet kellene viselniük Európa kollektív biztonságáért.

Éppen emiatt tartja sürgető kérdésnek azt, hogy Nagy-Britannia és az Európai Unió érdemi szerepet fog-e játszani az Egyesült Államok és Oroszország tárgyalásain, részvételük ugyanis kiemelten fontos lenne. Ennek biztosítása miatt próbál Starmer összeállítani egy többnemzetiségű katonai erőt, amelyet a döntési képességek koalíciójának nevez. A brit politikus szerint ezzel az a céljuk, hogy egy esetleges békerendezés során és után megvédjék Ukrajna egét, kikötőit és határait.

„Nem bízom Vlagyimir Putyinban. Biztos vagyok benne, hogy megpróbálja elérni, hogy Ukrajna védtelen legyen a megállapodás megkötése után, mert ez biztosítja neki azt, amit akar, vagyis annak a lehetőséget, hogy később esetleg újra megtámadhassa Ukrajnát” – jelentette ki a brit miniszterelnök.

London azonban egyelőre nehézségekbe ütközik. Oroszország nem meglepő módon elutasította egy NATO-békefenntartó erő Ukrajnába küldésének ötletét. Washinton pedig még nem adott biztonsági garanciákat hozzá, amelyek a brit miniszterelnök szerint elengedhetetlenek ahhoz, hogy a tagországok csapatokat adassanak.

Interjúját Keir Starmer azzal zárta, hogy a jelenlegi politikai és diplomáciai bizonytalanság ellenére nincs más választása, minthogy ennek a küzdelemnek az élere álljon.